Manna Dala - Szerelem

Refrén:
Szerelem, szeretet,
karodban heverek,
szemednek mosolya,
mosolyt csal az arcomra.
Szeretem, ölelem,
behunyom a szemem,
ezt a dalt dúdolom,
miközben átgondolom…

V1
Az életem itt van, kezedbe ajánlom,
mindenekelőtt, mert te vagy az én virágom,
lehet, hogy egy kicsikét belőlem ez túl nagy,
örülnék most egy virágkoszorúnak.

V2
Tél ez a forró nyár,
mert a két kezed többé nincsen már,
de valahogy ugyanúgy, ugyanazt érzem,
elveszett már belőlem az a részem.

Refrén:
Szerelem, szeretet,
karodban heverek,
szemednek mosolya,
mosolyt csal az arcomra.
Szeretem, ölelem,
behunyom a szemem,
ezt a dalt dúdolom,
miközben átgondolom, az életem.

V3
Csak az a pillanat nincs most már,
a két kezed többé nincsen már,
minden percben új emlék vár,
de lehet soha többé nem jön már.

V4
Tudom nem szép ez az elmúlás,
minden könnyet, minden szúrást,
inkább elfelejteném, visszaküldeném,
nem haragszom csak elmerülnék.

Refrén:
Szerelem, szeretet,
karodban heverek,
szemednek mosolya,
mosolyt csal az arcomra.
Szeretem, ölelem,
behunyom a szemem,
ezt a dalt dúdolom,
miközben átgondolom….

Az életem része vagy,
a te szíved oly nagy,
beleférek csillagágyon,
Hold a párnám, s ha Napra vágyom,
felébredek, s oly meleg
kezemben a két kezed,
ez valóság nem csak álom,
veled a világot megváltom!

Szerelem, szeretet,
karodban heverek,
szemednek mosolya,
mosolyt csal az arcomra.
Szeretem, ölelem,
behunyom a szemem,
ezt a dalt dúdolom,
miközben átgondolom, az életem.