Tetőtér - Pacsirta (radio edit)

Emlékszem gyermekként
Milyen volt alakja
Konyhában, serényen
A tésztát dagasztja
Törtfehér ujjain
A liszt, mint hódara
Süteményt formál, mint
Jó anya
Mosolygó két szeme
Hatalmas kék lepel
Nyújtja a tésztát és
Énekel

Hagyom, hogy könnyem hulljon papírra
Nem dalolsz többé már kis pacsirta
Szíved a dallam s lelked az ég
A Jóisten kertjében meglátlak még

Emlékszem gyermekként
Megannyi mesére,
Hogy táncolt a seprű
Szorgalmas kezébe
Repkedtek körötte
Vidáman dallamok
Fájó kis szívemre
Balzsamod
Porzottak hangjegyek
Miket a szél kever
Megtisztul Ég s Föld ha
Énekel

Hagyom, hogy könnyem hulljon papírra
Nem dalolsz többé már kis pacsirta
Szíved a dallam s lelked az ég
A Jóisten kertjében meglátlak még

Hol vagy most, merre jársz?
Távol a világtól
Kis dalos madaram
Bevallom, hiányzol
A sötét közeleg
S nincs, már mi itt tartson
Mézédes éneked
Többé már nem hallom

Emlékszem felnőttként
Utolsó szavára
Amivel otthagytam
Örökre magára
Fülemben hangja cseng:
Az ember miért megy el?
Hálából eztán’ majd
Unokád énekel