Lugosi Dani - Magamnak

Ha majd egyszer végre felnővök
Nem leszek már sosem tejbe tök
Ha majd egyszer újra feltörök
Szavak jönnek, megint egyre több
Hogy induljak és merre menjek
Segítséget hát kitől kérjek?
Számítok rád, te számító lény
Sötétségben te ámító fény

Merre van tovább?
Éber éjszakák
Csendes áruló
Drága fűcsomó

Elvették azt ami lehettem volna
Bárcsak vérem, s nem az idő mi folyna
Tanulni ,amiben más elbukott
És álljak meg, ahonnan más elfutott?
Megtanultalak megszeretni
Megtanullak most elengedni
Hazudjuk , hogy ezt megbeszéltük
A büdös semmit, csak épp nem értjük

Merre van tovább?
Éber éjszakák
Csendes áruló
Drága fűcsomó

Akaratomból vegyetek álmokat
Harccal szerezzük meg a másikat
Nem vagyok rossz, csak több a vártnál
Lehordtál pedig nem is láttál
Lelked lettem, mert erre vágytál
Hittél bennem, de meg is bántál
Te szültél mégis én nevellek
Te űztél mégis én temetlek

Merre van tovább?
Éber éjszakák
Csendes áruló
Drága fűcsomó
A múltamra bíztam
Minden gondomat
Magányom kívánom
Szeretlek, imádom!

Nem tudom, hogyan fejezzem be
Hirtelen ez jutott eszembe.