Hársházi Szabi - Rejtély

Hűvös lettél, bár tudnám miért…
Boldognak tűntél, ki majdnem révbe ért,
Egy húron pendültünk, de láttam, hogy félsz:
Vagy túl gyorsan, vagy sehogy sem élsz.

Talány, hogy miért keresel,
Örökké nem küldhetsz el!
Lassan is jó lesz, ne csak értem élj,
A holnap úgyis rejtély.

Borsó és héja… tán később lesz,
Két lépés hátra már megtéveszt,
Tetszik a pezsgés, mégis ott van a fék,
Hátha mindez csak filmekben szép?

Talány, hogy miért keresel,
Örökké nem küldhetsz el!
Lassan is jó lesz, ne csak értem élj,
A holnap úgyis rejtély.

Talány, hogy miért keresel,
Örökké nem küldhetsz el!
Lassan is jó lesz, ne csak értem élj,
A holnap úgyis rejtély.

Érzem, ha gondolsz rám,
Ez rég több egy ábrándnál,
A szemed elárul, de mást mond a szád,
Ne félj, vigyázok rád!

Talány, hogy miért keresel,
Örökké nem küldhetsz el!
Lassan is jó lesz, ne csak értem élj,
A holnap úgyis rejtély.

Talány, hogy miért keresel,
Örökké nem küldhetsz el!
Lassan is jó lesz, ne csak értem élj,
A holnap úgyis rejtély.

Talány, hogy miért keresel,
Örökké nem küldhetsz el!
Lassan is jó lesz, ne csak értem élj,
A holnap úgyis rejtély.