Punnany Massif - Cipőfűző

Én cipő, te a fűző
Egyenruhámon volnál a kitűző.
Én a zászló, te a lobogás,
Álmaimban a legkedvesebb horkolás.
Ha én a nappal, te meg a fénye,
Ha büszkék rám, te vagy az erénye.
Lennék az otthon, ha te a melege,
Gyermekiességemből éltető eleven.

Te kerékpár, én a kerék
Én tanga, te pedig a fenék.
Te füst, én leszek a parázs,
Ha a dekoltázs mély, a derék darázs.
Te az út, én meg az utastárs,
Mint vonatjegynek a lyukasztás.
Amíg én húr a hegedűn, te a vonó,
Szomszéd, mint Amon Tobinnak Bonobo.

Ha én a nép, te annak is a hangja,
Ha lennék szó, te ereje, hatalma.
Volnék az ügyvéd, te bizony a törvény,
Elnökként nem engedném meg az önkényt.
Ha én lelkész, te reverenda,
Soha nem visszaadható szerva.
Míg én a fehér por, te a szívószál,
Ha mélyebbre zuhannék, onnan is kihoznál.

Csak legyen kraft, ha csavarodik a potméter,
Lehetnél te az “a”, én meg a “b” terv.
Ha te a levél, én azon is a bélyeg,
Hogy az ragadjon meg csak, ami lényeg.
Ha te a mozifilm, én lehetnék a trailer,
A tudatunk a valóságtól messze vihetnénk el,
Te a mozifilm, én a trailer,
Csak vigyél el ha tré lel.

Hol van a lényeg? Nem tudom még,
A kanapén elfér két személy.
Van az úgy, hogy félek megköszönni,
De megtanultam már tőled,
Kell, hogy így legyen….

Minden amit látok, amit érzek
Ami átok, lehet érdem,
Mit számít, hogyha veled élem?

Te vagy aki felemel, vagy felemészt,
Ha jó, ha rossz is, te vagy a fele rész.

Én kérdőjel, te pont a mondat végén
Téged a magasság vonz, engem a mélység.
Szinte kizár, vagy ha szintetizál,
Kell hogy legyen valaki a híd egyik oldalán.

Ha én a rossz szó, te számon a fék,
Aki megtanítasz arra, hogy mit hogyan, miért?
Lennék hegyomlás, ha te a mélyvíz,
Bármi vagyok a te részed kiegészít.
Ha én a híd, te annak is a partja,
Egyszínűségemben te volnál a tarka,
Lehetnék bármi, nélküled nem kell,
Kár, hogy mikor nem vagy akkor fedezem fel.

Te a törvény, én a bíró,
Hogy mindig azt tartsuk be ami nívó.
Ha te rendőr, akkor én rabló
Woop woop, szarul számol a police…
Te terminátor, én a Rambo, más
De ugyanabból a karámból.
Te a papírpénz, én az apró,
Minek váltogassuk egymást haragból?

Ha én a Duna, te az örvény,
A kötelezőbe, mit bevállalok önként,
Ha én a seb, te rajta az öltés,
Te vagy a legjobb dolog, ami velem történt.
Ha én a Duna, te az örvény,
A kötelezőbe, mit bevállalok önként,
Ha én a nyár hát ki marad a tél?
Nélküled elveszne belőlem az aki él.

Ha lennél térkép soha nem jönnék le rólad,
Mint sajt a spaghettin, amikor egybeolvad.
Ha te Pest, én Buda, hogy tudjam minden jól van,
Én pohárban muslica, te meg a sörhab.
Te lehetnél a ravasz, én füstölgő puskacső
A háborúban az is jó aki luftra lő.
Lehetnék kanyargó folyó, hadd ne legyek gát,
Úgy legyünk társak, hogy ne verjelek át!

Minden amit látok, amit érzek
Te vagy aki felemel, vagy felemészt

Minden amit látok, amit érzek
Ami átok lehet érdem,
Mit számít, hogyha veled élem?

Te vagy aki felemel, vagy felemészt,
Ha jó, ha rossz is, te vagy a fele rész.

Hol van a lényeg? Nem tudom még,
A kanapén elfér két személy.
Van az úgy, hogy félek megköszönni,
De megtanultam már tőled,
Kell, hogy így legyen….