Prédikátor - Szózene (ft. BéRCZeSi RóBeRT)

Az ég, ez a szép encián-kék, mi szívjelet alig kap, csak dekadenciánkét
Mégis közel jön, mint utazóhoz az a messzi látkép
A vonszolt kóma komfortzóna, megalkuvás-gyűjtemény
A folyton jövő újabb pózna ablaktörlő, gyors tünemény
Súlyunk keréknyomot hagy a békán, a szétsírt úttest hozadékán
Pillanatok netovábbja, helyünket a tájra tetoválja

Eső hull oda
szellő fúj, vigye
erdő, út, moha
kettő nyúl ide
Itt az élet új dala
soha nincs B-oldala
És a szívnek
jó vele:
ez a szózene

Hajnalt sürget a mező sokrétű feladata
A kelő nép csak előkép, szép jövő lerakata
Az idő nem rajtunk múlik, de nekünk
Igazából nem vagyunk még, csak leszünk
Forog a tér, e régi körhintás, a hideg időben anyaga ősmintás
Valami szélszerűség muzsikál benne
Eljátssza azt, ami magától is lenne
Anyaméh-dallam, déjà vu-zene,
Hogy tengerben vagy dézsa vízben-e

Eső hull oda
szellő fúj, vigye
erdő, út, moha
kettő nyúl ide
Itt az élet új dala
soha nincs B-oldala
És a szívnek
jó vele:
ez a szózene
A kotta és ki alkotta
ma egybecseng
és felnéz, aki már veszítene
Hát eddig se ő tartotta
Most feldereng,
mert rázkódik a színtér
és vele díszlete

Eső hull oda
szellő fúj, vigye
erdő, út, moha
kettő nyúl ide
Itt az élet új dala
soha nincs B-oldala
És a szívnek
jó vele:
ez a szózene

Eső hull oda
szellő fúj, vigye
erdő, út, moha
kettő nyúl ide
Itt az élet új dala
soha nincs B-oldala
És a szívnek
jó vele:
ez a szózene