Selah Vie - Lopott ló

Mint a porszem a szélvészben vágtat a legény a gyors
lován
Mikor egy úr kérdőre vonja, ő bevallja honnan lopá
Kínos a csend és a gazda rájön, hogy felismeri a csikóját
De időben a betyár kapcsol, füstöt hagy s vágtat tovább


Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Ej, nem úgy földi, nem úgy van az ám
Adja kend csak vissza az én fényes paripám
Legkedvesebb kincsem a szép leányom után
A betyár ezt meg is hallja, és vissza is kiáltja azt,
hogy:

Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Gazduramnak sok van lova, föl se vegye a kárát
Jól lesz dolga nálam, ez nem csak rá vonatkozik ám
Jobb ha már most tudja, hogy van ám itt egy s más
Csak egy szívet bír a keblem, és lánya azt is elrablá


Mint a porszem a szélvészben vágtat a legény a gyors
lován
Pont egy gazda áll a réten, ki csupa kíváncsiság
„Honnan oly hevenyén, fiam”
„Pusztáról csikóval jöttem át,
ahol a nyerítő ménes legel, pej csikóm onnan hozám,
a túri vásár nincsen messze, a szegény oda lovon jár”
S kacag rajta az öreg, s a lóra néz ki nyerít rá
Kínos a csend és a gazda rájön, hogy felismeri a csikóját
Az meg füstöt hagyva elhajt, az öreg hiába is kiált


Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Gazduramnak sok van lova, föl se vegye a kárát
Jól lesz dolga nálam, ez nem csak rá vonatkozik ám
Jobb ha már most tudja, hogy van ám itt egy s más
Csak egy szívet bír a keblem, és lánya azt is elrablá

Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Ajajajajjajjjjajjjajjjajjjajjjajjjajjj
Gazduramnak sok van lova, föl se vegye a kárát
Jól lesz dolga nálam, ez nem csak rá vonatkozik ám
Jobb ha már most tudja, hogy van ám itt egy s más
Csak egy szívet bír a keblem, és lánya azt is elrablá