1. Best of Communism - Májusköszöntő
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Egyéb szövegek - Ballagási énekek - Gaudeamus igitur
Muzsikás - Eddig vendég
Szövegírók: |
Tradícionális |
---|---|
Tradícionális |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | népdal,népzene,nagykállói |
Címkék: | Keressük! |
Dalszöveg
ha persze, még elindulnál!
Szaladj gazda, kapjál botra,
s, a vendéget indítsd útra!
Szaladj gazda, kapjál botra,
s, a vendéget indítsd útra!
Ettél, ittál, jól mulattál,
Ördög vigyen, indulhatnál!
Szaladj gazda, kapjál botra,
s, a vendéget indítsd útra!
Szaladj gazda, kapjál botra,
s, a vendéget indítsd útra!
Zeneszöveg hozzászólások
Utolsó bejelentkezés:
2024-05-16 17:22:30
Véleménye a(z) "Muzsikás" előadó "Eddig vendég" c. dalszövegéről:
Kodály Zoltán: Kállai kettős\r\n\r\nHiteles források szerint a kállai kettőst 1670 körül Kelet-Magyarországon és Erdélyben, mint nagykállói táncot ismerték. Sőt, már 1549 táján is említik egy versben: ”most már elől járod a Kállai Kettőst”. Az 1800-as évekből maradtak fenn írásos emlékek, melyekből megtudhatjuk, honnan is ered a kállai kettős elnevezés. Akkoriban az volt a kállói várvédő katonák szórakozása, hogyha elfogtak egy törököt vagy egy osztrákot, összekötözték őket egymásnak háttal, s rájuk parancsoltak, hogy táncoljanak, miközben ők muzsikáltak nekik. Azonban, ha látták, hogy a foglyok ügyetlenül léptek, megcélozták korbáccsal a lábukat. Így aztán mindegyik rab igyekezett úgy táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik. Ezt az idétlen ugrabugrálást, kettős táncot nevezték el kállai kettősnek. Akkoriban így ijesztgették az anyukák is a csintalan gyerekeiket: „Vigyázz, mert még eljárod a kállai kettőst!”\r\n\r\n1926. november 7-én jegyezte le Kodály Zoltán, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a kállai kettős dallamait. Megjegyezte, hogy csodálkozására a dallamokat csak a tánccal együtt tudták előadni a falusiak, és ezért azt táncos szakembernek is meg kell néznie. Kodály e két felvétel alapján írta meg a Kállai Kettőst vegyes karra és népi zenekarra. A híressé vált dallamok fennmaradt szövegvariációi a féltékeny ifjú és a csalfa kedves közötti érzelemhullámzásokat karakterizálják, a busongás és a csúfolódás változó hangulatait.