Galambos Péter - Ott marad (A DAL 2024)

Látni kell, de most nem látom még,
mi nem rég hullott szét,
egy régi kép és egy képkeret,
ami nincs, már nem is lehet.
Hol vagy, melyik úton jársz?
gondolsz-e rám, egy kicsit vársz? Nem vagyok mindig olyan jó gyerek,
te annak láttál, jó neked

Ha újra dönthetnék,
vajon újra így tennék?

Így van ez, csak a múlté már,
az emlékünk így messze száll,
Múltunk foszlik, szerteszét,
ott őrzöm bent az énekét

Hogy mi voltunk és a csillagos égbolt
és oly sok minden, mi tudjuk, szép volt

Ott marad bent a szívünkben,
az enyémben és a tiédben

Hányszor voltam lent,
majd egy kicsit fent, de alig bent
keresgélve egy új utat,
vajon hová visz és majd hogy mit mutat?

Tudnod kell, hogy ott vagy bennem,
ha kék az ég vagy széllel szemben,
állok csak úgy némán,
előtted kicsit bénán.

Így van ez, csak a múlté már,
az emlékünk így messze száll

Múltunk foszlik, szerteszét,
ott őrzöm bent az énekét

Hogy mi voltunk és a csillagos égbolt
és oly sok minden, mi tudjuk, szép volt

Ott marad bent a szívünkben,
az enyémben és a tiédben

(...)Ooooh

Így van ez, csak a múlté már,
az emlékünk így messze száll,
Múltunk foszlik, szerteszét,
ott őrzöm bent az énekét