Imre Fia Imre - Waa

Ez az újjászületünk pillanat
Mikor tiszta vér anyánk kés alatt
És mindenki mindenki mindenki
Először kíván boldogat

És szopni akartunk, nem úgy mint most
A száj elfáradt közel a harminchoz
Hát hagyjuk is ezt a pszihothrillert
Amin kibuktunk már a casting-on

Mi életünk filmjének indult
És közösen terveztük nemrég
És most fogjuk és mértani precizitással
Választjuk ketté

És nem tudom eldönteni
Hogy a két rész közül melyik vagyok én
Mindenhol ott vagy már, mint
Valami rákot okozó gén

És tudom, hogy beszélni kéne róla
Hogy sokan aggódtok értem
De ez túl van a szavakon, az emberi gesztuson
Csak annyi jön ki belőlem hogy:

WÁÁ!
Nincs már más csak a véremben fortyogó mérgem!
WÁÁ!
Kötél idegeim a nyakam köré feszülnek!
Azt mondom:
WÁÁ!
Újra meg újra ugyanaz a hang zakatol!
WÁÁ!
Túllőt már ez a névtelen állapot!

De a legfontosabb pillanatok
Még meg sem történtek
Vagyis ennek az ígéretével
Búcsúzunk és remélem
Nyitva még az a hely rögtön ott balra a ház tövében
Hisz akad még néhány óra mielőtt egyedül kéne lennem

Megisszuk amit meg kell s
Végül elindulunk haza
A metrón lájkolgatjuk a megtelt üzenőfalat

A lakást szétdobálom
Nem vagy itt, hogy szólhass érte
A fürdőszobában a tükörrel szemben
Készül a számvetésem, hogy:

WÁÁ!
Nincs már más csak a véremben fortyogó mérgem!
WÁÁ!
Kötél idegeim a nyakam köré feszülnek!
Azt mondom:
WÁÁ!
Újra meg újra ugyanaz a hang zakatol!
WÁÁ!
Túllőt már ez a névtelen állapot!

(Kibaszott jó solo, néhány breakdown-al)

WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Nincs már más csak a véremben fortyogó mérgem!
WÁÁ!
Kötél idegeim a nyakam köré feszülnek!
Azt mondom:
WÁÁ!
Újra meg újra ugyanaz a hang zakatol!
WÁÁ!
Túllőt már ez a névtelen állapot!

AZT MONDOM WÁÁÁ!

WÁÁÁ!