Agave - Papírfigurák

[1. Verze]
Papírfigura a polcon ébred
Óra a falon soha el nem téved
Tortával, vagy torta nélkül is
Betöltöd a következő éved
Falra rajzolt arcod látom
A bűntudat kínozza az álmom
Mikor még tudtam
És mikor még kellett
Volna érted valahogy kiállnom
Kétszer, talán háromszor is
Néztem ahogy másoktól is
Kaptál jót és kaptál rosszat
De ígértem neked sokkal jobbat

[Refrén]
De már túl sötét van ahhoz
Hogy lámpát kapcsoljunk
Nem maradt más
Csak valahogyan
Az arcodra mosolyt csaljunk
Fáj, fáj, mikor téged látlak
Mégis mindig várlak
Tudom elkövettél te is sok hibát
Nagy kínok között születik meg
Mindig, minden új világ

[2. Verze]
Papírfigura a földön ébred
Óra a falon soha el nem téved
Ha nem tettél még semmit érte
Akkor a tortát ne is kérjed
Mert Ő értünk, ahogy a vérét adta
Úgy az anya ki a gyerekét a világra hozza
A szenvedésnek legszebb gyümölcse
Új világnak új bölcsője
De a bűnösök ezrei irgalmat ízleli
Más meg a békét és nyugalmat nem leli
Ebben a tékozló világban
Senki nem lehet hibátlan

[Refrén]
De már túl sötét van ahhoz
Hogy lámpát kapcsoljunk
Nem maradt más
Csak valahogyan
Az arcodra mosolyt csaljunk
Fáj, fáj, mikor téged látlak
Mégis mindig várlak
Tudom elkövettél te is sok hibát
Nagy kínok között születik meg
Mindig, minden új világ

[Pre-refrén]
Túl sötét van ahhoz
Hogy lámpát kapcsoljunk
Nem maradt más
Csak valahogyan
Az arcodra mosolyt csaljunk
Fáj, fáj, mikor téged látlak
Mégis mindig várlak
Tudom elkövettél te is sok hibát
Nagy kínok között születik meg
Mindig, minden új világ