Nagy Babett - Utolsó jel

Menjünk el oda, ahol nem látnak mások,
Csak Te meg Én és a fák, a virágok.
Ne eressz el, soha ne engedj el!
Szívemben Te leszel az utolsó jel.

Egy pillanat, mi elragad,
Rabul ejt, mint szél a lombokat.
Ha nem hagyod, majd várhatod,
Mikor oszt az élet új lapot.
Mert nem titok, ha eldobod,
Nem lesz mindig őrangyalod.
Ki szólna rád, hogy jól vigyázz!
A helyes úton bátran menj tovább.

Menjünk el oda, ahol nem látnak mások,
Csak Te meg Én és a fák, a virágok.
Ne eressz el, soha ne engedj el!
Szívemben Te leszel az utolsó jel.

Menjünk el oda, ahol nem látnak mások,
Csak Te meg Én és a fák, a virágok.
Ne eressz el, soha ne engedj el!
Szívemben Te leszel az utolsó jel.

Ha megkapod, őrizd nagyon,
Repülj vele angyalszárnyakon.
A boldogság nem túl nagy ár,
Amit a szív súg az jó irány.

Menjünk el oda, ahol nem látnak mások,
Csak Te meg Én és a fák, a virágok.
Ne eressz el, soha ne engedj el!
Szívemben Te leszel az utolsó jel.

Menjünk el oda, ahol nem látnak mások,
Csak Te meg Én és a fák, a virágok.
Ne eressz el, soha ne engedj el!
Szívemben Te leszel az utolsó jel.