A Csajod - Átkok

Hogy legyek őszinte, mikor észrevettem, hogy csak addig barátkoznak velem,
Amíg megismernek, s hirtelen mind elmenekülnek, ó Istenem?!
Persze olyan is van, aki csak azután kedvelne meg, hogy megismer,
De ez így nem stimmel, mert mire megismerne, már régen elmenekült.

Vajon tényleg magamat keresem, vagy csak azért akarok változni,
Hogy másoknak megfeleljek, s majd őket fogom átkozni?
Vajon tényleg magamat keresem, vagy csak azért akarok változni,
Hogy másoknak megfeleljek, s majd őket fogom átkozni?

A reggeli kocogás után az arcomból kikandikálnak fürtök.
Szerinted kacagás, de én még azért is a hideg vízben megfürdök.
A relatív egyenes úton is azért párat pluszba kerülök,
De hogyha egyedül utazom, akkor is csak az anyósülésre ülök.

Vajon tényleg magamat keresem, vagy csak azért akarok változni,
Hogy másoknak megfeleljek, s majd őket fogom átkozni?
Vajon tényleg magamat keresem, vagy csak azért akarok változni,
Hogy másoknak megfeleljek, s majd őket fogom átkozni?

Hogy legyek őszinte, mikor ő szinte minden nappal elmondja, hol az ő szintje?
Hogy legyek őszinte, mikor ő szinte minden nappal elmondja,
Hogy “úgy vagyok jól, ahogy vagyok”, az sohasem hangzott igaznak.
De másoknak sem könnyebb, s ez valahogy elmegy olcsó vigasznak.
Mert voltak kikre felnéztem, az ő életüket remélve,
De visszanézve egyiküknek sem lennék a helyébe’.

Vajon tényleg magamat keresem, vagy csak azért akarok változni,
Hogy másoknak megfeleljek, s majd őket fogom átkozni?
Vajon tényleg magamat keresem, vagy csak azért akarok változni,
Hogy másoknak megfeleljek, s majd őket fogom átkozni?