Ifj. Reisenbüchler Sándor - Kaliforniába jöttem - Főcímdal

Hát íme egy sztori arról a napról,
Mikor körülöttem hirtelen semmi sem passzol.
Most elmesélem, kishaver, hogy hogyan is tettem,
Hercege lettem egy baró helynek, és ez Bel-Air.

Én West Philadelphiában nőttem fel,
Az utcán tekeregtem, mert az tuti hely.
Csavarogtunk persze, de nem voltam ám léha,
Kosaraztunk a téren, a sulinál néha.

Tuti haveri banda, minden heccre kapható,
Verekedésben nem volt senki hozzánk fogható.
Behúztam én is egy srácnak, és a muter berezelt:
„Fiam, sok lesz már a balhé, nosza, irány Bel-Air!”

Én kértem és könyörögtem: „Muter, ne csináld!”,
De ő becsomagolta a kofferem, s az ajtó nyitva állt.
Csókot nyomott homlokomra, s átadta a jegyem,
Föltettem a walkmanem, és azt mondtam: „Hát legyen.”

Csúcsjó, az italom vedelem,
A csajokat heccelni jaj, úgy szeretem.
Milyen dögös nőcik várnak Bel-Airben, hékás,
Mmm, ez ám a tréfás!

Begurul a taxi, és a rendszám helyett azt látom: „Ifjú.”
Hát, ez csak én lehetek!
Fura ez a tragacs, no de kit érdekel,
Lépj bele a gázpedálba, irány Bel-Air!

Végre berobogunk oda, hol a rokonok élnek,
Fizetem a taxit, de nincs szaga a pénznek.
Csodatuti kéró, ideje már éppen,
Hogy Bel-Air ifjú hercege a trónjára lépjen!