Felső Tízezer - Lefelé

Beragadt egy lemez és már nincs helyette új.
Nincs gyógyszer, nincs drog és most már sose szabadul.
Vajon lesz-e olyan egyszer, hogy már nem ennyire rossz,
vagy szokjak lassan hozzá, hogy már sohase lesz jobb?
És hogy mivé lett az élet? Egy nejlonzacskóba befér,
és egyáltalán hogy jövök a történetbe én,
én csak pofozom a semmit, én csak rombolom magam,
magamban beszélek, mantrázom a jelszavam,
hogy indulj el egy úton, aztán robbantsd föl magad után,
indulj el egy úton, aztán robbantsd föl magad után.

Indulj el egy úton, indulj el egy úton,
indulj el, mindig csak lefelé.
Indulj el egy úton, indulj el egy úton,
indulj el, mindig csak lefelé.

Mivé lesz egy hely, amikor nem figyelünk rá?
A lövészárkok készen, de még mindenki ás.
Te is félsz és én is félek, mert mindenki fél.
Csak süllyed a hajó, de a zenekar zenél.
Függők és cinkosok. Nővérek, orvosok.
Mentősök, betegek. Leszedált gyerekek.
Ezek mind, ezek mind, ezek mind mi vagyunk.
Ezek mind, ezek mind, ezek mind mi vagyunk.
Indulj el egy úton, aztán robbantsd föl magad után,
indulj el egy úton, aztán robbantsd föl magad után.

Indulj el egy úton, indulj el egy úton,
indulj el, mindig csak lefelé.
Indulj el egy úton, indulj el egy úton,
indulj el, mindig csak lefelé.

Indulj el egy úton, indulj el egy úton,
indulj el, mindig csak lefelé.
Indulj el egy úton, indulj el egy úton,
indulj el, mindig csak lefelé.