Konyha - Magány

A magány megvárja, amíg elmégy
Legyen hajnal három, vagy fél négy
Már kulcsa van, nem csönget
Pedig tudja, hogy nem jó ötlet

Unalmas, mint a viccek
Az egyedülléttel ikrek
De az egyedüllét az jófej
Ő akkor se szól, ha szó kell

De a magány gyenge és gyáva
Mindenki legjobb barátja
Ahogy magának mondogatja:
Mindenki tiszta lapja

Hát fogok egy tollat és írok
Amíg ébren vagyok, amíg bírok
Majd ott lesz reggel egy fecnin:
“A magány nekem senkim”

Húzz bele, húzz bele éjszaka
Amit itt felejtek, azt vidd haza
Húzz bele, húzz bele, vén magány
Itt hagylak hajnalok hajnalán
Húzz bele, húzz bele éjszaka
Amit itt felejtek azt vidd haza
Húzz bele, húzz bele, vén magány
Nekem nincs olyan, hogy túl korán

A magány senkit sem tisztel
Más nyomorával viccel
Nem jófej sem reggel, sem este
Bár pár ezer költő bevette

Bár pár ezer költő bevédte
Mert úgy hasonlít az egyedüllétre
De az egyedüllét az jófej
Ő akkor se szól, ha szó kell

De a magány gyenge és gyáva
Mindenki legjobb barátja
Nem tudod: hazudik-e éppen
Bomba egy repülőgépen

Hát fogok egy tollat és írok
Amíg magamnál vagyok, ordítok
Öngyújtó leszek és benzin
A magány nekem senkim

Húzz bele, húzz bele éjszaka
Amit itt felejtek azt vidd haza
Húzz bele, húzz bele, vén magány
Itt hagylak hajnalok hajnalán
Húzz bele, húzz bele éjszaka
Amit itt felejtek azt vidd haza
Húzz bele, húzz bele, vén magány
Nekem nincs olyan, hogy túl korán