Oroszi Fanni - Dal a gyermekbántalmazás ellen

Ne hagyd, hogy bántsanak, ne hagyd hogy féljek,
Ne hagyj egyedül, ha fájna az élet.
Hallgass meg mindig, ülj le most mellém,
Higgy nekem, s elmondom lelkemnek terhét.

Ne mondd, hogy mesélek, ne mondd, hogy hazugság,
Én érzem belül, hogy nyomaszt a valóság,
Emberek bántottak, semmibe vettek,
Nem volt ki segítsen, nem volt ki megvédjen

Nyújtsuk most feléjük segítő kezünket,
Védjük amíg élünk testüket, lelküket,
Joguk van nekik is gyermekként élni,
Békében, szépen, boldogan felnőni

Éltem az életem, játszottam, tanultam,
Hittem a jóban, a kimondott szóban,
Átvertek, elvették tőlem a lelkem,
Hogyan dolgozzam fel, miért kell szenvednem.

Olyanok bántottak, akikben bíztam,
Gyermekként éltem át kínzó dolgokat
Ne hagyj hát elvesznem, egyedül félek
Magamra maradva fájdalmat érzek.

Nyújtsuk most feléjük segítő kezünket,
Védjük amíg élünk testüket, lelküket,
Joguk van nekik is gyermekként élni,
Békében, szépen, boldogan felnőni.

Másoknak szeretet jutott az életben,
Nekem a bánat, a szorongás a létem
Kiszolgáltatva a felnőttek között,
Kedvességbe csomagolt hazugság körök.

Piszkos lett testem, azt mondják rágalom
Lemosni szeretném, hogyan azt nem tudom
Se vízzel, se könnyel nem lehet már soha
Egyedül a szeretet az ami megoldja

Komor sötétség járja át a testem
Kong benne üresen, fájón a lelkem
Nem álltak mellettem, nem kaptam támaszt,
Bánatomat merre, hova kiáltsam?

Nyújtsuk most feléjük segítő kezünket,
Védjük amíg élünk testüket, lelküket,
Joguk van nekik is gyermekként élni,
Békében, szépen, boldogan felnőni

Nyújtsuk most feléjük segítő kezünket,
Védjük amíg élünk testüket, lelküket,
Joguk van nekik is gyermekként élni,
Békében, szépen, boldogan felnőni