Forgács Gábor - Az első környezetszennyező

Kezdetben az Éden kertben minden tiszta volt
Nem létezett erozóp és olajos benzin folt
Mivel nem volt autó nem mérhettek szén monoxidot
És légzőszervi panaszokat más sem okozott
Nem léteztek gén pusztító kemikáliák
Mégis minden gyümölcs szép volt, és nem rejtett hibát
És egyáltalán az Éden kertben rend uralkodott
De a teremtőnk a művét látva, így gondolkodott:
"Minden szép így, minden jó így
De valami még hiányzik nagyon
Túl nagy csend van, túl nagy rend van,
Én ezt tovább így nem hagyhatom
Kell két élet, kell két lélek
Kire reményt e szépet, majd rá bízhatom
Így lesz teljes, sőt így lesz kedves
Ha az ember párt még most megalkotom"

Nos, a kezdet óta az ismert módon minden változott
S íme mára bejárt, ez a kínos állapot
Van már benzin, olaj folt és autómánia
Erozóp és Csernobil meg kemikália
A szenny a földön mindenfelé szét terjeszkedett
Felettünk az ózon pajzs is megrepedezett
A füst a gáz egy ózonlyukon a mennybe feljutott
S a teremtőnk két köhögés közben így panaszkodott
"Ez nem szép így, ez nem jó így
Az Éden kertem hogy megváltozott
Minden csúf lett, minden rút lett
Az ember mindent rosszra fordított
Nincs kit hívjak, nincs kit bántsak
Csak én vagyok ki szidást érdemel
Mert a szépség első szennyezését,
Az ember párral én követtem el!"