BLR - Szerethetetlen

Csak tűrve vagyok, tüske vagyok
Szürke vagyok, büszke vagyok, űzve vagyok
Eltűnve vagyok, gyűrve vagyok
Hűtlen vagyok, fűtve vagyok
Mint egy elmebeteg, felnevetek
Mindent eltemetek, ami fáj
Nem tudom, merre megyek
Az iránytűm elromlott már
Én a régi vagyok, férfi vagyok
Élni akarok, és élni hagyok
Nem marad porhüvelyem, hűlt helye sem
Én is eltüzelem, csak türelem
Penge vagyok, rendbe’ vagyok
Van, hogy zenbe’ vagyok, csendbe vagyok
Néha meg gyenge vagyok
De tudod, én nem te vagyok

Csak az marad utánam, amit másokért tettem
Akik ítélnek felettem, majd beszélnek helyettem
Biztos lesz, ki elmeséli, hogy végül mi lettem
Kicsit szerethetetlen, kicsit feledhetetlen

Nem az vagyok, amit látnak
Az sem, amit láttatok magamból
A vélemények az arcomba másznak
Amíg az elmém elcsatangol
Szúrj ideget, mondj hideget, mondj meleget
Mondd, ki legyek, mondd, mi legyek
A vállamon hogy vigyem ezt, most figyelek
Mondd, ki legyek, mondd, mi legyek
Árva vagyok, hátrahagyott
Valakinek bástya vagyok, szálka vagyok
A megszokás láncra rakott bábja vagyok
Cinkelt kártyalapos játszma vagyok
Mindegy vagyok, felriadok
Elhivatott senki vagyok
Ennyit adok, minden vagyok
És semmi vagyok

Csak az marad utánam, amit másokért tettem
Akik ítélnek felettem, majd beszélnek helyettem
Biztos lesz, ki elmeséli, hogy végül mi lettem
Kicsit szerethetetlen, kicsit feledhetetlen