Tóth Vera - Emlékbuborék

Tele a ház,
óriás hangzavar.
Ha nagy is, nem nagy baj,
csak boldog zűrt kavar

Párnacsaták,
széttört fénygolyók
egy tucat almás csók –
égetten is jók.

Minden kép,
mit a jövőre elteszünk
morzsákból,
épp most születnek, itt, velünk.

Túl a mézek illatán
bájos lelkek gyöngyhaján
egy szemhunyás, és a pillanat már emlék.
Mit őszen olykor újraélsz
Sóvár szívvel elmesélsz
Ha feldereng egy majdan fájón szép emlékbuborék.

Belekerül
egy elszúrt ajándék,
egy zagyva bábjáték
és hatszáz közös kép.

Mentsd el jól…
hol épp mákot darál,
vagy nagy mosollyal áll.
Több róla nem lesz már.

Minden kép
Mit a jövőre elteszünk,
morzsákból
épp most születnek, itt, velünk.

Túl a mézek illatán
bájos lelkek gyöngyhaján
egy szemhunyás, és a pillanat már emlék.
Mit őszen olykor újraélsz
Sóvár szívvel elmesélsz
Ha feldereng egy majdan fájón szép emlékbuborék.

Túl a mán,
bájos lelkek gyöngyhaján
egy szemhunyás, és a pillanat már emlék….
Mit őszen olykor újraélsz
Sóvár szívvel elmesélsz
Ha feldereng egy majdan fájón szép
benned élt - emlékbuborék.