STORYUM - Monoton /A DAL 2025/

Beüt a kód, az elme máshol jár
Míg menetelek armadák útján
Monoton, hosszan elréved
Fals tükör a kósza elmémnek

Egyedül szép a szélcsendben
Mosolyom egy görbe véletlen
Nem félek már a zúgástól
A lét széttört szilánkjain táncol

Stagnál a gondolat az elmém zakatol
Menetelek, ahogy a földhöz lakatol
A sok gyökér, mi a mélyből tekereg
És bőr alatti vezetékként megvezet

Lapul a föld, ha léptünk bajt hoz rá
Lapos lesz, ha száz talp tapos rá
Igaz lesz a régi elmélet
Feszül a lánc, nincsenek fények

Stagnál a gondolat az elmém zakatol
Menetelek, ahogy a földhöz lakatol
A sok gyökér, mi a mélyből tekereg
És bőr alatti vezetékként megvezet

A falnak menetel
Itt nincs, ki követel
Itt nincs, ki parancsol
Csak az elmém zakatol
Csak az elmém zakatol
Csak az elmém zakatol

Stagnál a gondolat az elmém zakatol
Menetelek ahogy a földhöz lakatol
Nem parancsol senki
Nem irányít senki

Stagnál a gondolat az elmém zakatol
Menetelek, ahogy a földhöz lakatol
A sok gyökér, mi a mélyből tekereg
És bőr alatti vezetékként megvezet

Csak az elmém zakatol
Csak az elmém zakatol
Csak az elmém zakatol
Csak az elmém zakatol

A falnak menetel
Itt nincs, ki követel
Nem parancsol senki
Itt nincs, ki parancsol
Nem irányít senki
Csak az elmém zakatol