Blues Company - 2003

A város halott, lassan tűnik a lárma,
Pofádba villan a sarkon egy neon lámpa.
Keményen hajszol, üldöz, kerget az élet,
Egyedül maradtál, csak a magánytól félhetsz.
Kerül az álom a világ egy sötét börtön,
Úgy érzed, hogy nincs helyed ezen a földön.
Naponta várod, hogy valaki végre jöjjön,
Megsajnáljon, vagy keményen szívedbe lőjön.

2003 ez ám az igazi korszak,
A szép álmokról kiderült hazugok voltak.
De gyilkos les az éj, hogy összetörjön,
Aki tegnap állt még fekszik most a földön.

Sodor az élet, nem tudod, mit hoz a holnap,
Néha jól esne, ha valaki hozzád szólna.
Naponta várod, hogy valaki végre jöjjön,
Megsajnáljon, vagy keményen szívedbe lőjön.

2003 ez ám az igazi korszak,
A szép álmokról kiderült hazugok voltak.
De gyilkos les az éj, hogy összetörjön,
Aki tegnap állt még fekszik most a földön.

2003 ez ám az igazi korszak,
A szép álmokról kiderült hazugok voltak.
De gyilkos les az éj, hogy összetörjön,
Aki tegnap állt még fekszik most a földön.

2003 ez ám az igazi korszak,
A szép álmokról kiderült hazugok voltak.
De gyilkos les az éj, hogy összetörjön,
Aki tegnap állt még fekszik most a földön.