Mulat az AI - Ott hibáztam el

Nem láttam tisztán, hogy merre tarok Én,
Álmokért küzdöttem, ami szertefoszlott rég.
Kerestem az utat, de tévútra tértem,
a dönteseim terhe alatt összetörtem.

Ott hibáztam el, hogy vágyakoztam Én,
túl sokat próbálkoztam, kockáztattam Én.
Hajszoltam a jövőt, elszállt a múlt,
Itt állok a jelenben, de nem látszik az út.

Az idő múlását nem vettem észre,
minden perc elszállt, mint egy régi emlék.
Remények közt bolyongtam, de eltévedtem,
a valóság súly mostmár vállamon pihen.

Minden döntésem mostmár bánom,
az elveszett álmokat a szívemben fájlalom.
Hiába keresem a jövő kapuját,
a jelenben rekedtem, nem találom az utat.

Ott hibáztam el, hogy vágyakoztam Én,
túl sokat próbálkoztam, kockáztattam Én.
Hajszoltam a jövőt, elszállt a múlt,
Itt állok a jelenben, de nem látszik az út.

Újra mélyre vágyom, de nem látok fényt,
A sötét múlt árnyai fogják a kezem rég.
Minden lépésem, amit elhibáztam,
most a jelenben újra élem és fájdalmat találok.

Ott hibáztam el, hogy vágyakoztam Én,
túl sokat próbálkoztam, kockáztattam Én.
Hajszoltam a jövőt, elszállt a múlt,
Itt állok a jelenben, de nem látszik az út.