Z!enemi - Kettesben Önmagammal

Ragad a szem, ha feszegetem
Sem emelem fel az ágyról a fejem
Bennem az állat, bennem a szent
És egyszer a vágyat majd kiengedem
Nem alszik bennem a démon
Én vagyok Brock, én vagyok a Venom
Az ágyon a vérnyom a villogó vészgomb
A gázadás előtt nem látható fék

A falon a kép, a gyerek, a szent
Nem mutatja meg hogy mi van itt bent
Hogy az ami bánt az ami leránt
Az töri a bilincset, szakad a pánt
Én vagyok a dal, én vagyok a fal,
Én vagyok a fül amelyik nagyot hall
A vízben a hal, a szájban az íz,
A visszaszámlálás elindul: tíz!

(refr.)
A két fél az egy, az egy meg csak én,
Az egyik hajt a másik itt marasztal
Még itt vagyunk, mind én meg én
Kettesben önmagammal

Mi van ha egyszer az életben
Éppen félrenéz a jóisten?
Nem létezik véletlen
És minden rosszban van jó is nem? (hisz)
Lehet hogy nekem a karma,
Neki csak retek a körme alatt (kosz)
Fogadjunk egy sörbe' hogy a tükörbe'
Nem keresed te se magad (így)

Most csak pattog a labda
Kattog az agy ma zsibbad a szív
Dadog a száj és ahogy a táj beszűkül
A "good" elmegy, marad a "bye"
Van abban valami báj
Ha néha kiszalad alul a talaj
Csak az a baj, csak az a baj,
Csak az a baj, hogy valami baj van!

(refr.)
A két fél az egy, az egy meg csak én,
Az egyik hajt a másik itt marasztal
Még itt vagyunk, mind én meg én
Kettesben önmagammal

A két fél az egy, az egy meg csak én,
Az egyik bánt, a másik megvigasztal
Még itt vagyunk, mind én meg én
Rettentő szép szavakkal

Kettőn áll a vásár, mind a kettő én vagyok
Önmagamba zárva mint a ringben két sarok
Ketrecem bezár, most nem vagyok már egymagam
Szemtől szemben állok önmagammal én magam

(refr.)
A két fél az egy, az egy meg csak én,
Az egyik hajt a másik itt marasztal
Még itt vagyunk, mind én meg én
Kettesben önmagammal

A két fél az egy, az egy meg csak én,
Az egyik bánt, a másik megvigasztal
Még itt vagyunk, mind én meg én
Rettentő szép szavakkal

A két fél az egy, az egy meg csak én,
Az egyik bánt, a másik megvigasztal
Még itt vagyunk, mind én meg én
Rettentő szép szavakkal