Filo - Kóc

Akarom látni majd mégegyszer,
ahogy kócba fogja a hajad a szél,
ahogy összerezzenve ébredsz fel,
mikor hallod, hogy már csak a csend beszél,
akarom látni, ahogy szétesel,
ahogy fékevesztetten húz a mély,
de nem akarom látni többet már,
ahogy összeesve is utána mész

Lehet, hogy nem így akartam,
de mindig véres a szemem, mer' sok a traumám
lehet majd feladom lassan,
de ha itt vagyok, már átlépek a pokol kapuján
és már csak hagyom, hogy hasson,
már csak hagyom, hogy elvigyen, ahova igazán tartozom
mostanában keveset alszom,
mer' ha lecsukom a szemem, egyből magammal találkozom

Akarom látni majd mégegyszer,
ahogy kócba fogja a hajad a szél,
ahogy összerezzenve ébredsz fel,
mikor hallod, hogy már csak a csend beszél,
akarom látni, ahogy szétesel,
ahogy fékevesztetten húz a mély,
de nem akarom látni többet már,
ahogy összeesve is utána mész

Elharapom a szám, most csorog a vér
mindig magam után nézek, hátha követnek,
de üres ez az utca, és üres vagyok én
elfúj a szél, ha nincs semmi benned
kitaposom a lelkem magamból,
te csendben nézed végig az egészet,
de jön egy kurva nagy karambol,
és már nincsen semmi, ami véget érhet
és csak győzködöd magad, hogy ez nem a te hibád,
meg a mélybe is magamat löktem
azt hazudod, hogy téged is ugyanúgy bánt,
de elcsuklik a szavad is közben
o-o-o, o-o-o
eljátszod, hogy minden jobb lesz majd, hogy minden szép lesz,
ha egyszer elenged az, ami úgy fogva tart

Akarom látni majd mégegyszer,
ahogy kócba fogja a hajad a szél,
ahogy összerezzenve ébredsz fel,
mikor hallod, hogy már csak a csend beszél,
akarom látni, ahogy szétesel,
ahogy fékevesztetten húz a mély,
de nem akarom látni többet már,
ahogy összeesve is utána mész