Stijn - Harcos Szellem

(Emléked bennünk él, nem hal el,
Minden lépésed, minden szavad itt marad.)


---

„Mikor elmentél, nem szóltunk, csak álltunk némán,
Szívekben a fájdalom, és könnyekben a hiány.
Minden lépésed, minden szavad örökké él,
Még a csendben is érezzük, amit hagytál nekünk.”



---

Melletted nőttünk fel – te mutattad, mi az erő,
Szavaid tűz volt, nem égetett – inkább világított elő,
Ütéseid mögött szándék, bennük fegyelem és rend,
És most, hogy elmentél – minden mozdulatod bennünk lett csend.



---


Nem hittük el, hogy egyszer tényleg elmehetsz,
A mesteri kezek, melyek formáltak minket, már nem érintenek.
De a harcod a szívünkben dobban, valahányszor emlékezünk,
És bár a hangod elcsendesült – harcos szellemed tovább él.
(Emléked örökké él, bennünk sosem múlik el.)


---

Tanítottál csönddel, tekintettel, erővel és mozdulattal
Nem szóltál sokat, mégis értettük – így lett belőlünk tanítvány, harcos, barát.
Eurodance szólt a hangfalból.
Izzadtunk együtt a porban
De minden csepp verejték most egy mondat: „Ő örökké itt van.”
Ő örökké itt van – örökké itt van.


---




---


Nem hittük el, hogy egyszer tényleg elmehetsz,
A mesteri kezek, melyek formáltak minket, már nem érintenek.
De a harcod a szívünk őriz, amikor az emléked lágyan átölel,
És bár a hangod elcsendesült – harcos szellemed tovább él.
(Emléked örökké él, bennünk sosem múlik el. – sosem múlik el.)


---



Nemcsak egy ember voltál – tanító, testvér, erő, minta,
Emléked tűzként lobog, sosem hamvad el.



---


Nem hittük el, hogy egyszer tényleg elmehetsz,
A mesteri kezek, melyek formáltak minket, már nem érintenek.
De a harcod a szívünk őriz, amikor az emléked lágyan átölel,
És bár a hangod elcsendesült – harcos szellemed tovább él.
(Emléked örökké él, bennünk sosem múlik el.)


---

(Ez nem búcsú – ez láng, mit a szívünk őriz, míg ég a világ (ég a vilááág)
Túl poklon, mennyen – te bennünk élsz minden harcban,
Nem feledünk – te lettél a legenda,
Akit nem a halál, csak az idő tisztel tovább.)

az idő tisztel tovább
az idő tisztel tovább
az idő tisztel tovább
az idő tisztel továáább


---

(MESTER)

„Az emlékedet nem törhetik meg semmilyen szavak – az idő tiszteli, amit te adtál.”