Gedeon Reflects - Előtted áll

Néha úgy érzem, hogy túl sok a dolgom,
Rohanok, folyamat szorul a torkom
Szédítő bolyongás
Hiányzó megoldás

De támasz, hogy őrá várhatsz
S a közös idő miatt Istent áldhatsz
Ki megadta őt neked
Hogy tisztán lásd a helyzeted

Betölti hiányod, erődöd, a társad
Ha veled van, érzed, minden rendben
De játszod, hogy egyedül is boldogulsz
S elveszel, pedig nem vagy egyedül

Van, aki hisz, ki kitart és bízik a jóban
A tisztességben, az igaz szóban
És jól van
Úgy érzi jól van

De te tagadsz, megakadsz, éget a harag
A dühödtől sebezve múltban ragadsz
Közel magadhoz nem engedsz
Inkább magányban szenvedsz

Ha könnyebb, maradj mélyen egyedül
De tudod jól, ha ebbe menekülsz
Átjár belül a zűrzavar
Ahogy felőröl a dübörgő fekete zaj

Tudom fáj, tudom bánt
De a feladat előtted áll
Hogy mélyen magadba nézz
Megtaláld, mit nem is remélsz

Tudom félsz, tudom fáj
De van, ki melletted áll
Nem kell elrejtened, nézz szét
Nem vagy egyedül!

Talán a túlvilágon megértek mindent
Mért élünk vigasságtalan, világtalan?

Miért kell a sok-sok bánat, a gyötrelem?
Miért rágódunk annyit rossz emlékeken?

Tudom fáj, tudom bánt
De a feladat előtted áll
Hogy mélyen magadba nézz
Megtaláld, mit nem is remélsz
Tudom félsz, tudom fáj
De van, ki melletted áll
Nem kell elrejtened, nézz szét
Nem vagy egyedül!