Karácsony János - Késő

Késő, lassan utazom, nem várnak,
Késő, ez a lebegés elfáradt,
Késő, lusta, idegen tájon
Múltam kapuját zárom.
Az a hang, az az álom
Soha többé ne hagyjon el

De késő, minden hangszeren eljátszhatsz
Késő, minden hamisat megbánhatsz
Késő, sótlan csorog a könnyed
Éjjel hazudni könyebb
Mégsem akarom többet.
Úgysem érzek mást, csak hogy régen
Késő az a nevetés nem csábít
Késő, az az ölelés nem számít
Késő, mintha szemedbe néznék
Zöld és hideg a mélység
Lehetsz maga a szépség
Hadd ne mondjam el azt, hogy mit hiszek...

Késő visszamenni, visszamenni
Késő jól szeretni, jól szeretni,
Késő egymást többé nem sebezni, késő már
Késő újra hinni, újra hinni,
Késő elfeledni, elfeledni
Késő, sejtjeimben megfogant és fáj ezer kis halál

Késő, hogyha valamit nem mondtál
Késő, hogyha valaki más voltál
Késő, már a hidak is égnek
Vissza minek is nézzek
Hagyjuk, hadd érjen véget
Hadd ne mondjam el azt, hogy mit hiszek...

Késő visszamenni, visszamenni
Késő jól szeretni, jól szeretni,
Késő egymást többé nem sebezni, késő már
Késő újra hinni, újra hinni,
Késő elfeledni, elfeledni
Késő, sejtjeimben megfogant és fáj ezer apró halál

Késő, lassan utazom, nem várnak,
Késő, ez a lebegés elfáradt,
Késő, lusta, idegen tájon
Múltam kapuját zárom.
Az a hang, az az álom
Soha többé ne hagyjon el

De késő, régi menedék nem rejt el
Késő, régi hangulat nem tart fel
Késő, bárhogy hangolod újra
Néhány mozdulat múlva
Máris szakad a húrja
Úgyse számít már az hogy mit hiszek

Késő visszamenni, visszamenni
Késő jól szeretni, jól szeretni,
Késő egymást többé nem sebezni, késő már
Késő újra hinni, újra hinni,
Késő elfeledni, elfeledni
Késő, sejtjeimben megfogant és fáj ezer apró halál

Késő, hogyha valamit nem mondtál
Késő, hogyha valaki más voltál
Késő, már a hidak is égnek
Vissza minek is nézzek
Hagyjuk, hadd érjen véget
Hadd ne mondjam el azt, hogy mit hiszek...