Bikfalvi Balázs - Lelkem egy Darabja

Nézz rám, még itt vagyok ebben a testben, itt lélegzem.
De mindent, amit még hagytál bennem, rég elvesztettem.
Ugyanaz a hang, ugyanaz a kép kísért, amit elvittél magaddal.
Elrepültél az álmaimmal, eltemettél az árnyaimmal.

De a lelkem egy darabja még száll...
Talán visszafogad, ha megtalálom.
A lelkem utolsó darabja még száll, talán...
De Te szilánkokra törted a világom.

Elárultál, elvetted tőlem önmagam.
A tervem, a lelkem, a lelkesedésem eltűnt nyomtalan...
Mintha soha nem is lettem volna, mintha nem is én lennék a tükörképem.
Egy álom mástól lopva, talán csak délibáb volt, hogy éltem.

A lelkem egy darabja még száll...
Talán visszafogad, ha megtalálom.
A lelkem utolsó darabja még száll, talán...
Ez az élet az utolsó álom,
Mert Te szilánkokra törted a világom...

Ohh, De Te nem láttad bennem a fényt, mert csak a sötétséget kerested.
Kioltottad, nincs több remény, hogy újra visszatehessem
Abba a lyukba, az ürességbe, ami azóta tátong kihűlt helyén.
Azt hitted itt hagytál, de most együt zuhanunk a végtelen sötét felé, csak Te meg én...

(Csak te meg én)

Oh, a lelkem egy darabja még száll...
Talán visszafogad, ha megtalálom.
A lelkem utolsó darabja még száll, talán...
De Te szilánkokra törted a világom.

Oh, a lelkem egy darabja még száll...
Talán visszafogad, ha megtalálom.
A lelkem utolsó darabja még száll, talán...
De Te szilánkokra törted a világom.
Ez az élet az utolsó álom.
Ez az élet az utolsó...