Children of Distance - Sebek

A dobok szólnak, de a szívem másképp ver
Egy olyan jövő amit csak én szeretnék.

Mióta megjött ő, minden megváltozott,
Én csak kérdezek, de sehol a válaszok
Összeszörul a gyomrom, fojton lever a víz,
Ma csak ellenség, régen a támaszod.
Mindenki tudja, te nem látod mit veszítesz,
Lassan megöl az álmod mielőtt felébredsz,
A te világodban nincs hely nekem,
Odabent ketten vannak, azok is ellenem.
Zuhanunk a mélybe, túl messze a vége,
Nincs fény odalent, meghalunk a sötétben.
Megmentenélek, de te megtagadtad,
Már csak árnyéka vagy önmagadnak.

A dobok szólnak, de a szívem másképp ver
Ennyi voltam egy ócska játékszer
A faladon egy régi emlék
És egy olyan jövő amit csak én szeretnék.
Itt hagytál de mégse félek
Én tőled már semmit nem remélek
Ne nézz így rám, nem értem én sem
A barátom voltál, vagy a tévedésem.

Fojtogat a múlt, már csak a csend maradt
Gyűlölöm aki lettél, ez már nem te vagy
Hiányoznak a bulik és a részeg képek
A nem fogadott hívások, a tévedések.
A szemedet nézem de csak magamat látom,
Mint a délibáb azon a fesztiválon.
Mi történt, hogy a mosolyod szürke lett
Miért nem látod, hogy ez a nő tönkretett?
De neked mit sem ér a józan ész,
Ha te is elhiszed neki, hogy csak ennyit érsz.
Csak emlék, mikor a régi voltál,
A hallgatás hangosabb minden szónál.

A dobok szólnak, de a szívem másképp ver
Ennyi voltam egy ócska játékszer
A faladon egy régi emlék
És egy olyan jövő amit csak én szeretnék.
Itt hagytál de mégse félek
Én tőled már semmit nem remélek
Ne nézz így rám, nem értem én sem
A barátom voltál, vagy a tévedésem.

Zuhanunk a végtelenbe nincs fény.
Neked felesleges minden szó
Zuhanunk a végtelenbe nincs fény.
Elengedem a kezed, neked így lesz jó.

A dobok szólnak, de a szívem másképp ver
Ennyi voltam egy ócska játékszer
A faladon egy régi emlék
És egy olyan jövő amit csak én szeretnék.
Itt hagytál de mégse félek
Én tőled már semmit nem remélek
Ne nézz így rám, nem értem én sem
A barátom voltál, vagy a tévedésem.