1. Molnár Orsi - Száz liba egy sorba 3:18 [2022] 
2. Gyermekdalok - Hatan vannak
3. LGT - Ezüst nyár 3:03 [1971]
Egyéb szövegek - Séta
| Előadó: | Egyéb szövegek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Marik Mária Judit (Sigil) |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 6, összesen 6 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Képeket készítek a memóriámba,
hogyha újra arra járok, a fülemben visszatérjenek a dallamok.
Lépteimmel követem a számok ritmusát, nagyokat szökkenek,
táncolok.
Azt sem érdekel, kik látják és nevetnek ki.
Olyan vagyok, mint egy gyerek…
Az eső után maradt pocsolyában ugrálós.
Belül ordítok, de senki nem vesz észre.
Szabad vagyok, igazán szabad.
Elöntenek az érzelmek,
már a felszabadított könnyeimmel
áztatom az utca köveit.
Olyan ez, mintha egy filmben sétálnék, ahol a világ körülöttem,
mint egy elmosódott folt vesz körül.
Közben üvöltöm a fülemben játszódó dallamat.
Emlékképek ugranak elő, ha elmegyek néhány ismert helyen.
Utazom az időben a dallamok szárnyán.
Néhány mondatnál eszembe jutnak
szerelmek, csalódások, fájdalmak.
Meg lehet, hideg szél fúj,
de a testemben pezseg a vér.
Az nem lehet, hogy én legyek!?
Belül ordítok, de senki nem vesz észre.
Szabad vagyok, igazán szabad.
Elöntenek az érzelmek,
már a felszabadított könnyeimmel
áztatom az utcaköveit.
De bárhogy is volt,
már csak annyit mondok,
köszönöm.
hogyha újra arra járok, a fülemben visszatérjenek a dallamok.
Lépteimmel követem a számok ritmusát, nagyokat szökkenek,
táncolok.
Azt sem érdekel, kik látják és nevetnek ki.
Olyan vagyok, mint egy gyerek…
Az eső után maradt pocsolyában ugrálós.
Belül ordítok, de senki nem vesz észre.
Szabad vagyok, igazán szabad.
Elöntenek az érzelmek,
már a felszabadított könnyeimmel
áztatom az utca köveit.
Olyan ez, mintha egy filmben sétálnék, ahol a világ körülöttem,
mint egy elmosódott folt vesz körül.
Közben üvöltöm a fülemben játszódó dallamat.
Emlékképek ugranak elő, ha elmegyek néhány ismert helyen.
Utazom az időben a dallamok szárnyán.
Néhány mondatnál eszembe jutnak
szerelmek, csalódások, fájdalmak.
Meg lehet, hideg szél fúj,
de a testemben pezseg a vér.
Az nem lehet, hogy én legyek!?
Belül ordítok, de senki nem vesz észre.
Szabad vagyok, igazán szabad.
Elöntenek az érzelmek,
már a felszabadított könnyeimmel
áztatom az utcaköveit.
De bárhogy is volt,
már csak annyit mondok,
köszönöm.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!