USQUE - Százas a zsebedben

Sokáig ültem a magam sorsán, nem láttam hiányát semminek.
Közönyből viseltem nagykabátot, ne érinthessen senki meg.
A tér közepén elrejtőztem, nem vettek észre, pedig sokan néztek rám,
Mind bambultak talán...

Kiböktél, jól megnéztél, zsebre tettél jobb híján.
Nem vágytál, nem akartál, szükséged igazán nem volt rám.
Rám hagytál minden döntést, hogy fejre essek magasra feldobtál,
Neked mókás ez talán…

Velem játszol, ha úgy van, hogy nincsen jobb dolgod, megpörgetsz, csak lássad a szédülést,
Mert az mégiscsak más, ahogy én táncolok le a százéves lépcsőn,
Te meg számolod közben a húsz másodpercet míg pörgök, mikor jön kifulladás,
Aztán nevetsz még rajta, mert előre tudtad, hogy így lesz végén.

Kétfelől szorongatnak fényes érmék, papírlapok,
Nálad töltöm minden percem, neked fel sem tűnik, hogy ott vagyok.
Eszembe jut reggelente, hogy hátha eljön az a furcsa pillanat,
De végül mindig elmarad...

Velem játszol, ha úgy van, hogy nincsen jobb dolgod, megpörgetsz, csak lássad a szédülést,
Mert az mégiscsak más, ahogy én táncolok le a százéves lépcsőn,
Te meg számolod közben a húsz másodpercet míg pörgök, mikor jön kifulladás,
Aztán nevetsz még rajta, mert előre tudtad, hogy így lesz végén.

Velem játszol, ha úgy van, hogy nincsen jobb dolgod, megpörgetsz, csak lássad a szédülést,
Mert az mégiscsak más, ahogy én táncolok le a százéves lépcsőn,
Te meg számolod közben a húsz másodpercet míg pörgök, mikor jön kifulladás,
Aztán nevetsz még rajta, mert előre tudtad, hogy így lesz végén.