1. Molnár Orsi - Száz liba egy sorba 3:18 [2022] 
2. bongor - Apa
3. Gyermekdalok - Hatan vannak
Sólyom Tamás - A bokszoló
| Előadó: | Sólyom Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sólyom Tamás Szűcs József Simon Paul |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 5619 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Magamról csak annyit, hogy az évek múltak,
Mégsem volt soha semmi jóban részem,
Könnyen befont egy-két ígéret és hazugság.
Elhittem mind, hisz az ember mindig annak él,
Mit az álmaiban lát.
Mikor elhagytam az otthonom,
nem voltam semmi több,
Csak egy útra lépő ember,
Ki a vonatsínek mentén lassan kóborol.
Hajlékom csak egy pince volt a
nyomornegyed piszkos rejtekén,
Hol az utcákról még a napfény is elvonul.
Aztán munka után mentem, körbe néztem mindenütt,
De sehol nem várt jó ajánlat,
Csak a Hetedik Avenue pillangói intettek.
Bevallhatom, hogy volt idő, mikor magányomra
Csak ők tudtak vigaszt.
Lassan megfogom a holmimat és útnak indulok.
Viszlát nyüzsgő, furcsa város!
New York gonosz tele többé engem nem fagyaszt.
Itt a vége. Gyerünk haza.
A tisztáson egy görnyedt hátú bokszoló pihen
És az emlékében őrzi az összes kesztyűt,
ami a földre küldte,
Míg fel nem kiálltott, leküzdve a szégyenét:
Látom már, ez vesztes menet,
De a java még hátra van.
A java még hátra van.
Mégsem volt soha semmi jóban részem,
Könnyen befont egy-két ígéret és hazugság.
Elhittem mind, hisz az ember mindig annak él,
Mit az álmaiban lát.
Mikor elhagytam az otthonom,
nem voltam semmi több,
Csak egy útra lépő ember,
Ki a vonatsínek mentén lassan kóborol.
Hajlékom csak egy pince volt a
nyomornegyed piszkos rejtekén,
Hol az utcákról még a napfény is elvonul.
Aztán munka után mentem, körbe néztem mindenütt,
De sehol nem várt jó ajánlat,
Csak a Hetedik Avenue pillangói intettek.
Bevallhatom, hogy volt idő, mikor magányomra
Csak ők tudtak vigaszt.
Lassan megfogom a holmimat és útnak indulok.
Viszlát nyüzsgő, furcsa város!
New York gonosz tele többé engem nem fagyaszt.
Itt a vége. Gyerünk haza.
A tisztáson egy görnyedt hátú bokszoló pihen
És az emlékében őrzi az összes kesztyűt,
ami a földre küldte,
Míg fel nem kiálltott, leküzdve a szégyenét:
Látom már, ez vesztes menet,
De a java még hátra van.
A java még hátra van.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!