Dukai Regina - A széllel jött

Mondhatnám, hogy semmiség
Hazugság volna, látom.
Megláttalak nem is rég
(A perc is szép.)
Villám csapás mint egy álom.

Bennem élsz, mégis kereslek.
Szeress, hogy szerethesselek.

A szél arcomba fújt, (fújt)
S a szívem lángra gyúlt.
Egy hó vihart kavart most a nyárban.
A széllel jött, de úgy, (úgy)
Láthatatlanul,
Mégis csendben átkarolt,
Mintha várna.

Jött a nyár újra hirtelen,
De a vágy mégsem szűnt meg (igen).
Nem tudom hol vagy mit tegyek,
De most már fázom nélküled.

Bennem élsz mégis kereslek.
Szeress, hogy szerethesselek.

A szél arcomba fújt, (fújt)
S a szívem lángra gyúlt.
Egy hó vihart kavart most a nyárban.
A széllel jött, de úgy, (úgy)
Láthatatlanul,
Mégis csendben átkarolt,
Mintha várna.

A szél arcomba fújt
A szívem lángra gyúlt.

Minden pillanat a tiéd.
Remegek érted és nem értem, hogy miért.
Miért nem érzed azt a vágyat, ami bennem is él.
Reszket a testem és szerelmet remél.

A szél arcomba fújt, (fújt)
S a szívem lángra gyúlt.
Egy hó vihart kavart most a nyárban.
A széllel jött, de úgy, (úgy)
Láthatatlanul,
Mégis csendben átkarolt,
Mintha várna.