MZ/X - Az E.E.N.

Ez a reggel nem volt ugyanaz, mint máskor
A szürke szobában a napfény táncolt
Mikor a lusta tárgyak életre keltek
Mint az E.E. fejében a képek

Az ágyából felállva kereste az ajtót
De hullámzott a szőnyeg és minden más volt
A kávéból a barna felmászott a falra
És hiába hívod, ha ő nem akarja

A lábai gumivá változtak lassan
Ahogy kilépett a szobából, az agyába kattan
A gondolat, hogy valójában mit kéne tenni
A tükörhöz lépett, de nem volt benne senki

A szellőzőből közben denevérek szállnak
Egymás után csavarják a rakétákat
12. 00 indulnak az űrhajók
Mondják és eltűnnek örökre a ködben

Lassan jön az este még képlékeny a teste
A Tv-ben bújt el nyugalmat keresve
A villogó képek egy köldökzsinóron
Éltetik a lelkét, hogy + ne haljon

A fények az E.E. agyában
Kigyúlnak, mikor eltéved magában
Az órára néz 0. 00 -t mutat
Az álom felé keresi az utat

De bogarak jönnek és ellepnek mindent
Még éjszaka van; igen bogarak jönnek
A reggel még messze és vajon yo lesz-e
Arra ébredni fel, hogy soha nem lesz vége

Az Elveszett Ember Napja
Nem olyan amilyennek ő akarja