Vörös István - Nem várok míg lemegy a Nap

Kell még egy kis öröm,
egy csöppnyi szerelem,
hogy megkapjam a sorstól,
ami jár nekem.
Itt mindenki búsul, siratja a múltat,
már nem történik semmi sem,
én meg csak forgatom a fejem
kalandra éhesen.

Én nem várok, míg lemegy a nap,
míg elsodor a forgatag.
Ugye megtaláljuk egymást,
csak egy jelre vársz.

Van, aki csak mesél,
van, aki csak magyaráz.
A lustaságra mindig
akad elég kifogás.

Én nem vagyok egy álszent, mimóza lélek,
se szívdöglesztő skalpvadász,
csak egy magányos bolond,
lehet, hogy ilyenre vársz.

Én nem várok, míg lemegy a nap,
míg elsodor a forgatag.
Ugye megtaláljuk egymást,
csak egy jelre vársz.

Oly boldogok leszünk, és élvezzük egymást,
csak nekünk süt a nap,
de mi lesz akkor, ha megismersz jobban,
úgy néhány hónap alatt.
Ha az unalmas őszi estéken majd
fáradtan hazajövök,
és romantika helyett a fotelbe dőlök!?
de most

Nem várok, míg lemegy a nap,
míg elsodor a forgatag.
Ugye megtaláljuk egymást,
csak egy jelre vársz.

Én nem várok, míg lemegy a nap,
ha új kaland hívogat.
Ugye megtaláljuk egymást,
hisz te is erre vársz.

Én nem várok, míg lemegy a nap,
míg elsodor a forgatag.
Ugye megtaláljuk egymást,
csak egy jelre vársz.