1. Gyermekdalok - Orgona ága 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Egyéb szövegek - Ballagási dalok - Ballag már a vén diák
Veni-Styx - Bonts vitorlát!
| Szövegírók: |
Németh Balázs Attila |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 2, összesen 12381 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Száraz volt a szám és lelkem új dolgokra várt
És közben álltam, a parton vártam
Álmodtam egy tengerről, a végtelen messzeségről
Csak nem láttam, titokban vágytam
Ólomlábaimmal kerestem az utat, de nem találtam
És elfáradtam, belefáradtam
Minden gondolatban csak a szabadságra vágytam
Eldobott láncok, már nem találtok!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és
behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
nem vágyom többé már a bűnszínű világra
Vízre szállok, tisztán látok
Bárkámba rejtettem, kiknek én fontos lehettem
Együtt hajózunk, nincs már gondunk
Delfineket nézek, s bennem éget a Nap fénye
Szétáramlik, vérré válik
Szivárványt festek minden reggel fel az égre
Elég festék a maroknyi emlék...
Száraz kő árnyékban, zöldes hang
és a hegy sincs távol
Egy illat sző sűrű hálót, mely nő, folyton
szólít és húz hazámból...
De nem kell a szar, kinyújtott kar; felmar a
fehér kesztyűs kéz
Elég és kész!
És közben álltam, a parton vártam
Álmodtam egy tengerről, a végtelen messzeségről
Csak nem láttam, titokban vágytam
Ólomlábaimmal kerestem az utat, de nem találtam
És elfáradtam, belefáradtam
Minden gondolatban csak a szabadságra vágytam
Eldobott láncok, már nem találtok!
Elhagytam végre már a szárazföld gondját
Hajómat repíti a szél
Egyszer majd szélcsend lesz és
behúzom vitorlám
De vissza sosem térek én!
nem vágyom többé már a bűnszínű világra
Vízre szállok, tisztán látok
Bárkámba rejtettem, kiknek én fontos lehettem
Együtt hajózunk, nincs már gondunk
Delfineket nézek, s bennem éget a Nap fénye
Szétáramlik, vérré válik
Szivárványt festek minden reggel fel az égre
Elég festék a maroknyi emlék...
Száraz kő árnyékban, zöldes hang
és a hegy sincs távol
Egy illat sző sűrű hálót, mely nő, folyton
szólít és húz hazámból...
De nem kell a szar, kinyújtott kar; felmar a
fehér kesztyűs kéz
Elég és kész!
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!