A vörös malom (musical) - Mima bemutatkozása

(Rex Infernus adjutánsa):
Őfelségén úrrá lett az ámulat.
Bámulta a bámulatos bábukat.

(Magister):
Felség és ő?

(Rex Infernus adjutánsa):
Őfelsége úgy találja megnyerő,
szemre is feltűnő a kis bábunő.
De őfelsége kíváncsi a nevére,
s hogy néhány perces bemutatót megér-e?

(Magister):
Én Mimának hívom,
a név komédiásnőt jelent.
Felség, óhajtja látni, hogy mit tud?

(Rex Infernus adjutánsa):
Őfelsége óhajtja

(Magister):
Méltóztassanak figyelni...
bemutatom hogy tud szeretni

(Mima):
Úgy szeretlek, mint egy istent,
meghalok teérted én.
Csókold sebesre a szomjas számat,
ne kímélj.

Végzetem vagy, úgy imádlak,
párod vagyok, s rabszolgád,
vágyom rád e tűzben égek,
csókolj hát.

(Magister):
Most pedig,ha megengedik,
bemutatom hogy tud gyűlölni.

(Mima):
Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút,
gyűlöllek, tönkre teszlek, pusztulj tőlem.
Gyűlöllek, minden egyes porcikám utál,
nincs nálad undorítóbb ellenségem.
Pusztulj, gyerünk pusztulj, gyerünk pusztulj!

(Magister)
Felség, most egy kis mutatvány:
gyűlölet és szeretet gyors váltakozása.

(Mima)
Úgy szeretlek, mint egy istent,
gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút,
végzetem vagy, úgy imádlak,
pusztulj, gyerünk pusztulj, gyerünk pusztulj.

(Magister):
És most közömbössé válik.

(Mima)
Tőlem ugyan jöhet-mehet,
tehet-vehet bármit,
bánom is ha fel is fordul,
hangyányit se számít.

Felkötheti magát édes,
borotvával, az se vészes,
kínlódik vagy gyorsan végez,
mindegy.

(Magister):
Most hazudni fog.

(Mima):
Gyereket akarok tőled,
gyereket akarok tőled, mucikám.
Csoda milyen anya lennék,
te meg az a pici csöppség, gyere már.

Egy gyermek, csakis tőled,
tegyél hát anyává macikám, ne vacilálj.
Egy gyermek, csöpp kis gyermek,
nem kell a pénzed, egy kisded mit kérek,
hát ne lazsálj.

(Magister):
Lássuk az ellenkezőjét

(Mima):
Hát nem akarok gyereket,
csak gyereket ne, kérlek,
hát így se tudok megélni,
oszt minek az a féreg.

Elrontaná az alakomat,
egész nap csak bőgne,
moshatnám a pelenkákat,
tejbepapit főzve.

Hát nem járhatnék táncolni se,
moziba se főleg
hát nem akarok gyereket tőled.

(Magister):
Nézzünk egy másik példát.

(Mima)
Utálom az ékszert, soha nem is hordtam, ah
fúj ez a gyöngysor, nem kell.

Vedd meg édes azt a kis gyöngysort,
ha nem kapom meg, meghalok.
Tudod jól, hogy imádom az ékszert,
mit tegyek hisz nő vagyok.

Egy smaragdért mit megtennék,
és azt hiszem, hogy közben el se pirulnék.
Hát vedd meg édes azt a kis gyöngysort,
ha nem kapom meg, belehalok.

(Magister):
Házasság.

(Mima)
Nem megyek feleségül hozzád,
a szívem az így is a tiéd,
hát ne emlegess anyakönyvet, oltárt,
hisz nékem a csókod is elég.

Ha nem vesz rögtön feleségül,
megcsalom, hogy belekékül,
elvette a lányságomat,
épphogy elmúltam tizenhat.
Nem ússza meg másképp
csak ha elvesz,
így lesz, nincs más kiút.

(Magister):
Nehéz helyzetben gyorsan feltalálja magát.

(Mima):
Jenő, te őrült vagy, az ajtót töröd rám,
Ödönnel gyanúsítasz, ölj meg inkább.
Jenő, te őrült vagy én nem bírom tovább,
hozd csak a revolvered ölj meg, lőj hát.

Jenő, te őrült vagy, te féltékeny bolond,
ez lett a végzetünk, jaj el kell vesznünk,
Jenő, te örült vagy, de lásd hogy szeretlek,
nem bánom legyen vége, haljunk együtt,
ölj meg hát, csak ölj meg hát,
legyek én az első, kérlek.
Várj, csak várj, várj, csak várj.
Előbb én lőlek le téged.

(Magister):
Nevet...

Sír...

Táncol...

Voalá!

(Rex):
Bravo! Bravo! Bravo!