Magyar nóták - Mit susog a fehér akác

Mit susog a fehér akác hervadozó virága
Ha a szellő hozzá szegül, a szívemet átjárja
Könnyeket csal a szemembe reám száll egy szép álom
Amely egyszer betöltötte az én egész világom

Nem szeretsz már te engemet hiába is tagadod
Nem csal meg a suttogásod, nevetésed s mosolyod
Boldog idő hová lettél, édes emlék ne hagyj el
Susogj, susogj fehér akác, hervadozó levele


Mit susog a fehér akác hervadozó virága?
Ha a szellő hozzászegül, a szívemm is átjárja.
Boldog idő hová lettél? Édes emlék ne hagyj el,
Susogj, susogj fehér akác, hervadj el a szívemmel.

Fehér akác, ha elveszti virulását levelét,
Fáj ha látom, a bánattal bár én is így tehetnék!
Könnyeket csal a szemembe, reám száll a szép álom,
Amely egykor betöltötte az egész világom.

Nem szeretsz te engemet már, hiába is tagadod,
Nem csal meg a suttogásod, könyörgésed, bánatod.
Nem téveszt meg csillogása rimánkodó szemednek,
Hanem azért én mégjobban, lángolóbban szeretlek.

Itt borultál a szívemre, itt a lombos fák alatt,
És ezért az egy csókodért mindörökre áldalak.
Könny ne üljön szempilládon, felhő sem a lelkeden,
Sose tudd meg, mi a fájó boldogtalan szerelem.