Palcsó Tamás - A csúcs felé

[Refrén]

Útban a csúcs felé,
Ezt bátran meg kell lépni,
Sose félj megélni aki vagy!

Ezer fényben égve,
Azt is túl kell élni,
Mindig érezd benn, hogy tiszta vagy!

Az, aki voltál...

[Verse]

Elindultam, már alig hittem,
Egyszerűnek tűnhet minden,
Egyedül, csupa rózsaszínben,
Jövőm álmodni...

Nem volt könnyű csöndben, bátran,
Választ adni egy zajos világban,
Szerepem a hallgatásban szóra váltani...

De bármit gondolsz, tőlem jöhet nyár vagy tél,
Semmi sem vagyok, elbukok, ha már elfelejtettél!

Ne nézz most így rám mint akit nem így ismertél
Ami erőt ad ha a teher nagy máris közel a cél!

[Refrén]

Útban a csúcs felé,
Ezt bátran meg kell lépni,
Sose félj megélni aki vagy!

Ezer fényben égve,
Azt is túl kell élni,
Mindig érezd benn, hogy tiszta vagy!

Az, aki voltál...

[Verse]

Úgy nőttem, terveim szőttem,
Cseppenként édes lett minden,
Lassan-lassan megértettem,
Mit is kell tennem...

Elvették a kedvem, de ritkán,
Nem láttam át a napi dolgot titkát,
De azért már képzeletben messze elmentem...

De bármit gondolsz, tőlem jöhet nyár vagy tél,
Semmi sem vagyok, elbukok, ha már elfelejtettél!

Ne nézz most így rám mint akit nem így ismertél
Ami erőt ad ha a teher nagy máris közel a cél!

[Refrén]

Útban a csúcs felé,
Ezt bátran meg kell lépni,
Sose félj megélni aki vagy!

Ezer fényben égve,
Azt is túl kell élni,
Mindig érezd benn, hogy tiszta vagy!

Az, aki voltál...

[Refrén] x 3

Az, aki voltál...