Cseh Tamás - Ágnesre várva

Pont ötkor érkeztem oda.
Szembejött egy öregasszony,
görnyedten járt, aztán két lány
jött arra rágógumit rágva,
de az összes nőnek Ágnes arca volt,
ahogy elnéztem, Ágnes arca volt.

Míg az újságosnál, az SMS szerint
megálltam és Ágnesre vártam.
Míg az aluljáróban, a jegyes huzatban
tíz év után Ágnesre vártam.

Két perccel öt óra múlt.
Két nő jött a metróhuzatban,
egyik kövér, másik ösztövér,
túlhaladtak rajtam szót se szólva,
de mind a kettőnek Ágnes arca volt,
míg egymásba karolva.

Tíz év után mit változhatott,
találgattam, Ágnesre várva.
Tíz év után mit változhattam,
találgattam, Ágnesre várva.

Tíz perccel öt óra múlt.
A világ legjobb nője jött épp arra.
S bár néki Ágnes arca volt,
talán ezért nem jöhetett szóba.
És jöttek nők, bárki lehetett ő
tíz év után csúnyán megváltozva.

Az újságárusnál az összes nőben őt,
Ágnest láttam, míg Ágnesre vártam,
az újságárusnál az összes nőben őt,
Ágnest láttam, míg Ágnesre vártam.

Húsz perccel öt óra múlt.
Úgyis eljön, mondtam, olyan fajta,
tíz év után, tíz év után
hátam mögül megszólalt a hangja.
Az újságárusnál, megbeszélés szerint
rám szólt a régi, rekedt hangja.

Rám nézett és nincs tévedés,
ott az Ágnes mindegy milyen arca.
Rám nézett és nincs tévedés,
ott az Ágnes mindegy milyen arca,
ott az Ágnes mindegy milyen arca.