Tánczenék - Mi muzsikus lelkek...

vers 1:
Mikor még nem voltam más, csak szegény,
volt egy bérházban egy kis szobám.
Ó, akkor nagyon boldog voltam én,
sok átviharzott vad éjszakán.
A dalnak éltem s szerelemnek,
oly mindegy volt, ki a babám.
Cuppant a csók, gitárom pengett,
s dalolt hozzá sok cimborám.
Boldog voltam akkor nagyon!

refrén:
Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk,
mi kóborló gazdag szegények,
az életünk nem holmi vásári lét,
az éveink tarka regények!
Mi kacagva sírunk, a könnyünk mosoly,
az élettől semmit se várunk,
mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk...
Csak hangulat minden minálunk!

vers 2:
Most úrrá lettem, van szép palotám
s a sok kincs benne mind az enyém
s egy angyali tiszta nő mosolyg reám,
mégis mindig bús vagyok én.
Bár ragyogó minden körülöttem.
Hiányzanak a múlt idők,
a léha nők s a vén gitárom
s a cimborák, hol vannak ők?
Boldogtalan vagyok nagyon.

refrén:
Mi muzsikus ... stb.

vers 3:
Nem kell a pompa s nem kell a fény,
bár visszakapnám kicsiny szobám,
bár lennék újra züllött és szegény,
s várnának züllött lányok rám.
Bár lenne az élet álom,
s ha véget ér ez álmodás,
adjátok vissza vén gitárom
jöjj vissza szép legénylakás,
jöjj vissza, elmúlt ifjúság!

refrén:
Mi muzsikus ... stb.