Kacsafarhát - A kacsakirály

Felbolydult az erdő és felbolydult a rét:
mindenki hallotta az évszázad hírét.
Huhognak a baglyok és üvölt a farkas,
ugatnak a kutyák és bőgni kezd a szarvas.
Senki sem nyugszik, gyűlni kezd a tömeg,
feltűnik a király, ki nagyon bölcs, de öreg.
Ő a vén oroszlán, kit már nem kíván a nép,
dicső vezér volt valaha, ez mind nagyon szép,
de a csillaga letűnt a csillagos égről,
emelje fel a s***ét a királyi székből!
De kié lesz a trón, hiszen utódja nincsen?
Ki legyőzi őt, az lesz itt az Isten!

Az állatkirály meghalt, de nincs világvége:
új hatalom kerül a királyi székbe:
egyetlen fajnak sincs többé szava,
az új uralkodó nem más, mint a kacsa!

Jelentkező akadt a királyi címért,
de az öreg küzdött és senkit sem kímélt.
Életre-halálra folyt a küzdelem,
az állatok jöttek folyvást, szüntelen.
Próbálkozott kutya, farkas és tehén,
de úgy tűnt az oroszlán maradhat a helyén.
Ekkor megjött, ki messziről érkezett,
mint egy daliás lovag, kecsesen lépkedett.
Az egész nép nevetett és fogta a hasát,
szánalommal fogadták az idegen kacsát.
De ő csak azért jött, hogy a csúcsra feltörjön!
Elérte a célját: az oroszlán a földön!

Az állatkirály meghalt, de nincs világvége:
új hatalom kerül a királyi székbe:
egyetlen fajnak sincs többé szava,
az új uralkodó nem más, mint a kacsa!

Az állatvilág ünnepel, trónon az új király!
Óriási a hangzavar, énekel a sirály,
mekegnek a kecskék, csipognak a verebek,
mindenki boldog, örülnek az egerek.
Az új király feláll és a népéhez szól,
a vaddisznó rögtön lábat csókol.
Mindenki fél tőle, mindenki tiszteli,
a királyi koronát méltón viseli.
A térde elé borul több száz kacsanő,
a királyné jutalma egy ékes kacsakő.
Több tucat utóddal bővül a család,
s mindenki ünnepli a királyt, a kacsát!

Az állatkirály meghalt, de nincs világvége:
új hatalom kerül a királyi székbe:
egyetlen fajnak sincs többé szava,
az új uralkodó nem más, mint a kacsa!