Kacsafarhát - Itt a KFH

Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!

Sötét a színpad, mindenki izgatott,
egy érzés a testeken hirtelen átfutott.
A sok jó barát ki egymásra talált,
a koncertre vár ez a nagy-nagy család.
Boldogságot érez, mikor meghallja a szót
és mindenki énekli a Fafhát-indulót,
de várjunk egy kicsit, a színpad mögött
lázasan készül a három lökött.
Értetek csináljuk, meg azért, mert szeretjük,
a bíztatást fogadjuk és sohasem feledjük.
Mindent megteszünk, hogy jól érezd magad,
mond el az esküt és ne feledd szavad!

Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!

A színpad már világos, indul a zene,
a nézőtéri bíztatás a mindent bele!
Együt kiabálja itt minden csaj,
hogy ember és állat azonos faj!
Elfecsérelt évek, kimondatlan szavak,
e nóta hallatán a szívük megszakad.
Ezek vagytok ti, de nézzük, mi van velünk:
mi örülünk annak, hogy veletek lehetünk!
Számokat írunk és előadjuk azokat,
koncertet szervezünk és bulizunk nagyokat!
Rímfaragó srácok- ez talán a rangunk,
hozzád szól a zene, és hozzád szól a hangunk!

Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!

Eljött a végső, az utolsó dal,
de a közönség még többet akar:
zúg a taps és zúg a visza-vissza,
a Kacsafarhát már a pezsgőt issza.
A rajongók döntenek, így irány a színpad:
két, három ráadás, mindenki bíztat,
de ez is elmúlik és elhalkul a zene,
a búcsú fájdalmas, de ez jár vele.
A színpad már sötét, a nézőtéren senki,
emlék lett a koncertből, nem több csak ennyi,
de ez nem a vége, hiszen lesz még folytatás,
addig viszont türelem, erő és kitartás!

Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!

Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
örül a sok jó barát!
Sötétség van, de kigyúlnak a fények,
itt a Kacsafarhát!