Örvény - Éjjel

1. Verse:
Új hold szállt az égre.
Éjt tört meg a fénye,
Bús emlék a mából,
Tartsd hát távol!
Sötét útra térve
Valahol a mélyben,
Valaki már vár rád.
Kiált hozzád!

1. Refrén:
Szél viszi a lelkek hangját,
Letűnt kornak kiáltását.
Miért nem virrad új nap végre?
Az éjjel visszavár...
Követhetjük mások útját,
Élő ember halott múltját,
Eljön majd a nappal vége,
Sötétség vár ránk...

2. Verse:
Felhős lett az égbolt.
Ami régen szép volt
Arra mutat minden
Ezer szívben.
Új korokra várunk,
Eltakarjuk álmunk,
Adjuk amit várnak
Mindig másnak.

2. Refrén
Érzésektől rögös úton
Áldozattól véres múlton
Követni kell más példáját
Menni kell tovább...
Az életet egyszer éljük,
Ha meghalunk, elcseréljük.
Felejtésbe veszünk mind
Az éjjel visszavár...

Átvezető rész 2x:
Nappalunknak éj vet véget
Az éjszaka vészt igérhet
Feloldozás olyan távol
Sötét borul ránk mint fátyol

3. Refrén
Napjainknak lassan vége
Rejtett bűnök törnek fényre
Messze van a másnap reggel
Menni kell tovább...
Megváltást sok ezren várnak
Tenni viszont nem kívánnak
Véres tettek, bűnök ellen
Az éjjel visszavár...