Anna Karenina (musical) - Gyónás

(Pap):
Ó, Uram, irgalmazz árva lelkünknek!
Bocsáss meg a tévelygő bűnösnek!
Oly sok a nevedet káromló,
oly sok az igazad tagadó,
csalárd, gőgös lélek,
és Te mindent látsz!
Ó, Uram, irgalmazz minden vétlennek!
Bátorítsd, kit rémít a gyűlölet!
Oly sok a hitünket romboló,
otthont és hazát pusztító,
gonosz, gyilkos gazság,
és Te mindent látsz!

(Levin):
Atyám, eljöttem hozzád,
hogy megbocsáss!

(Pap):
Krisztus áll itt láthatatlan,
Ő hallgatja gyónásodat.
Hiszel-e, mondd, mindabban,
mit egyházunk tanít?

(Levin):
Mindig és mindenben kételkedem,
nem leltem választ sosem...

(Pap):
Gyengeségünk forrása a kétkedés.
Imádság nélkül, hitetlen bízni nehéz!
Most a templom csendjében
szembenézhetsz Istennel!
Szólj, ha bűn terhelné lelked.
Mondd csak el!

(Levin):
Egyetlen bűnöm csupán,
hogy kétkedem.

(Pap):
Lehet-e kérdés Isten léte,
hisz Tőle mind a Föld szépsége!
Tagadja tán az Alkotót
a fényes alkotás?
Házasságra készülsz lépni,
s ha Isten megáld egy újszülöttel,
hogy tanítod majd hinni őt,
ha magad sem hiszel?
Ha megkérdi majd,
az áldott napfény mért is gyúl?
Ha megkérdi majd,
mi vár ránk a síron túl?
Mit mondsz neki? Mit felelsz?
Ha megkérdi majd, hogyan felelsz?
Imádkozzunk együtt, fiam, Istenhez!
Ő könyörül rajtad, feloldoz, segít neked!
Jézus Krisztus áldását,
jó Urunk bocsánatát kérem
kétségektől sebzett lelkednek.
Menj, s az oltár elé mátkád így vezesd!