Utazás (Rockopera) - Hogyan tovább?

(Cotteril):
Bárki is lép, ez már mindünket érint.

(Rheinalder):
Mit tehetnénk? Ezen töprengtem végig.

(Frau Kretschmer):
Hogy jövök én?
Maguk mindezt csak hagyják?

(Herr Kretschmer):
Piszkos egy ügy, ez egy disznóság.

(Avron):
Bárhogy is más a vezérszó és a mundér.
Számomra már minden egyenruhás hóhér.
A nácikról tán ön is hallott, Herr Kretschmer.

(Herr Kretschmer):
Maga nácit lát minden németben.

(Cotteril):
Kérem uraim, ne most.
Átvészelnünk mindezt együtt kell.

(Kapitány):
Az őrnagy elvtárs szeretne
néhányukkal szót váltani.

(Frau Kretschmer):
Micsoda?

(Cotteril):
Kihallgatás?

(Kapitány):
Önért küldött, Rheinalder úr.

(Rheinalder):
Pont velem kezdi? A fenébe is.

(Kapitány):
Jöjjön, mire vár kérem?

(Csepege):
Én a maga helyében...

(Kapitány):
Jöjjön, vagy talán fél?

(Csepege):
Rohannék.

(Cotteril):
Menjen Rheinalder.

(Herr Kretschmer):
Maga is sorra kerül, Herr Avron.

(Avron):
Ahogy maga is, Reb Kretschmer.

(Öreg felkelő):
Menj haza este a szüleidhez,
vége itt mindennek.

(Éva):
Szeretnék Veresnek segíteni,
mondd meg, mit tegyek.

(Öreg felkelő):
Láttad, a kölyök is hogy halt meg,
ha itt maradsz így végzed.

(Éva):
Segíts öreg,
nem hagyhatsz cserben, segíts.
Ismered a tavat, az embereket,
keríts egy csónakot.

(Öreg felkelő):
Nincs sok időnk,
az utakon már mindenütt oroszok.
Még ma éjjel átviszem őket.

(Éva):
Csodálatos vagy, öreg.

(Öreg felkelő):
A tanár úrnak pedig az üzenem,
óvatos legyen.
Csepege úrért, azért a rongyért,
nem tenném tűzbe a kezem.

(Cotteril):
Mind nagyon fél.

(Lady Ashton):
Talán nem beszél egy sem.

(Cotteril):
Az őrnagyon áll, rajta múlik itt minden.
Oly különös, furcsa, érdekes ember.
Gyűlölnöm kell, mégis kedvelem.

(Lady Ashton):
Érezni, látni, hogy szenved.
Szenved, mert eszközzé lett.
Büszke és vad, csupa seb ez az ember.
De sebzetten is dacol mindennel.

(Szurov):
Rheinalder úr, ön családos ember,
a jó fiút játszania felelőtlenség.

(Rheinalder):
Fogalmam sincs, miről beszél.

(Szurov):
Fogalma sincs?
Hát ez nagyszerű.
Éljen a tisztesség.
Derék, nagyon derék.
Ezeket töltsék ki, ahogy kell.
Magával végeztem,
és küldje Mr. Avront, ha kérhetem.

(Cotteril):
Volna egy pár, nem is ártatlan kérdés.
Fölteszem bár, talán félre is ért.
Kapcsolatuk pusztán emberbarátság,
vagy több netalán ez a férfi?

(Lady Ashton):
Több, sokkal több.

(Cotteril):
Így hát értem.

(Lady Ashton):
Elhagytam érte a férjem.

(Cotteril):
Elszomorít, milyen prózai mindez.
Szegény Cecil, én még őt irigyeltem.

(Szurov):
Furcsa világ ez Avron úr,
emberek tűnnek el nyomtalan.
Ha nincs jól, nyithatok ablakot,
itt bent meleg van.

(Avron):
Nem, csak egy kis szédülés.
Nem tudom, mi van velem.

(Szurov):
Talán Fleming úrtól kapott valamit el.

(Avron):
Nem, nem hiszem.

(Szurov):
És mit gondol Lady Ashtonról?

(Avron):
Nagyszerű teremtés.
Közelebbről persze nem ismerem.

(Szurov):
Angol és arisztokrata, finom és előkelő.
Tudja az ilyenekről nálunk...

(Avron):
De maga más, mint a többiek.

(Szurov):
Meglehet, de ez nem önre tartozik.

(Avron):
Elnézést.

(Szurov):
Avron úr végeztünk, elmehet.

(Veres Pál):
A túlpart már Ausztria,
csak ne volnék annyira gyenge.

(Lady Ashton):
Türelmesnek kell lenned, legjobb,
ha visszafekszel.

(Veres Pál):
És társaink, a buszról?
Vajon melyikük ad majd fel?

(Lady Ashton):
Bíznunk kell bennük.
Még nem árult senki el.

(Veres Pál):
Előbb vagy utóbb mindenki megtörik.
Van, akinek egy nap kell,
aki erősebb, annak egy hét.

(Lady Ashton):
De holnap este mi már odaát leszünk.
Szurov átenged majd,
ahogy megjön az engedély.

(Veres Pál):
Ez igazán kedves tőle.
Így hát nincs is veszély.

(Lady Ashton):
Ha őrajta múlna régen elmehetnénk.

8Veres Pál):
Tudod, Diana kétféle rendőr létezik:
az egyik csak ordít veled, és ver.
És ez a jobbik kedvesem,
ezt jó hamar kiismered.
A másik merő jó modor,
kedvesség és báj,
de tőrbe csal s lecsap rád.

(Lady Ashton):
Szurov nem rendőr, és ez nem börtön.
Bocsáss meg, tudom mit éltél át.

Senki nem születik szentnek

(Veres Pál):
Egy napon, ha te is tudod mindazt, mit én,
egy napon majd te is másképpen látsz mindent.
Hogy a hős mennyire gyáva tud lenni.

(Lady Ashton):
Nem számít, csak az, hogy szeretlek.

(Veres Pál):
Egy napon, ha az illúziód kihűlt,
egy napon, mintha csak barlangból néznél mindent.
Nem az győz, aki az eget vette célba.

(Lady Ashton):
Ne add fel, meg kell őrizned hited.

(Veres Pál):
Nem, senki nem születik szentnek,
és senki sincs, ki született gonosz.
De hol eltépnek egymástól eszmék nevében,
minden hazug lesz, torz.

(Együtt):
Így lesz hát minden csókunk búcsú,
és minden szavunk egy-egy búcsúszó.
S a vágyunk mit féltés és őrület táplál,
a sír felé száguldó folyó.

(Veres Pál):
Egy napon, tíz vagy húsz év elmúltán,
semmi lesz, mi most még hús és vér.

(Lady Ashton):
Ez a láz, a pillantás, az érintés,
lesz-e még, ha utunk véget ér.
Együtt: Így lesz hát minden csókunk búcsú,
és minden szavunk egy-egy búcsúszó.
S a vágyunk mit féltés és őrület táplál,
a sír felé száguldó zúgó folyó.

(Lady Ashton):
Túl sok bánatot hordunk magunkban,
istenem, a pisztoly, ez mért van itt?

(Veres Pál):
Hagyd, szükségem lehet rá.

(Avron):
Kész hulla vagyok.
Haza tán sose jutok.
Csurom víz az ingem.

(Rheinalder):
Mára éppen elég, de ő is megizzad még,
a bőrünk nem adjuk ingyen.

(Veres Pál):
Nem, senki nem születik szentnek,
és senki sincs, ki született gonosz.
De hol eltépnek egymástól eszmék nevében,
minden hazug lesz, torz.
Így lesz hát minden csókunk búcsú,
és minden szavunk egy-egy búcsúszó.
S a vágyunk mit féltés és őrület táplál,
a sír felé száguldó zúgó vad folyó.