Utazás (Rockopera) - Úton a határra

(Kapitány):
Jöjjenek mind, gyerünk, a csomagot is hozzák.

(Avron):
Ezt nem tehetik.

(Kapitány):
Rövid út lesz, kibírják.

(Cotteril):
Előbb árulják el, hová hurcolnak minket?

(Szurov):
A nagy riporter valami rosszat sejt.
Úgy látom ön most is a legrosszabbra számít.

(Rheinalder):
Ön gyermekeket, védtelen asszonyokat rémít.

(Szurov):
A férfiakról, a hősökről nem is szólván.
Induljunk már, az úti cél a határ.

(Frau Kretschmer):
Ez azt jelenti, hogy...

(Robi):
Átmehetünk végre együtt mind.

(Kapitány):
Mindenki, téged kivéve,
te visszamész Budapestre.

(Robi):
De hát én...

(Kapitány):
Te magyar vagy, te itt maradsz.

(Robi):
Baby megkereslek.

(Szurov):
Induljon, mire vár kérem.

(Lady Ashton):
Én nem mehetek.

(Frau Kretschmer):
Jöjjön, kedvesem.

(Lady Ashton):
Nekem maradnom kell.

(Szurov):
Ha nem megy, senki sem megy.

(Éva):
Öreg, szegény, hogy elintéztek.

(Öreg felkelő):
Ebben ők mesterek.

(Éva):
A tanár úr?

(Öreg felkelő):
Hallottam a hídhoz viszik, félek, baj lehet.
Kitoloncolják, vagy ne adj isten...

(Éva):
Indulok, oda megyek.

(Öreg felkelő):
Én is jövök.

(Éva):
Jártányi erőd sincs már.
Maradj itt.
Mennem kell.
Késő lesz.
Öreg, az isten megáld.

(Öreg felkelő):
Egyedül akarsz ezek ellen?
Nem lehet, nincs tovább.
A halálba rohansz bolond gyerek,
teremtőm vigyázz rá!
De talán a halál is jobb, mint a bujdosás.