Iszonyat - Ott, kint

Itt van az õsz, és a tél is eljön megint, hidegek az éjjelek odakint.
Az arcok az utcán és lent a téren, emberek, mivan? Én ezt nem értem…
Leesik a hó is, leesik majd megint, a fehérség lassan beborít.
A bokorban, a padon, ott kint a téren
Emberek! Mi van? Én ezt nem értem…

Ref.: Önhibáján kívül a börtön az utca, egy nylon szatyorban az összes cucca
És amíg te otthon a futést tekered, Õ kartonpapírban keresi a meleget

Ha kint élnél az utcán, vagy tapasztaltad te is, miért nem segítesz valamivel te is!
Egy két jó szó semmibe sem kerül, a meleg ételnek minden gyomor örül!
Bár mindez ugyan tüneti kezelés, megszüntetni kellene, ez lenne a cél!
A bokorban, a padon, ott kint a téren
Emberek! Mi van? Én ezt nem értem…

Ref.: Önhibáján kívül a börtön az utca, egy nylon szatyorban az összes cucca
És amíg te otthon a futést tekered, Õ kartonpapírban keresi a meleget
Önhibáján kívül a börtön az utca, egy nylon szatyorban az összes cucca
És amíg te otthon kened a kenyeret, Õ kint a kukában túrja a szemetet

Emlékezés azokról, akik magányosan fagyoskodnak az utcán, emlékezés, azokról, akik saját maguk építette kunyhójukban égtek, emlékezés azon hajléktalanok százairól, akik fagyási sérülésekkel kerültek kórházba, maradandó egészségkárosodást szenvedtek, és bár túlélték sérüléseiket, de újra Az utcára kerültek. Ugye te nem fordítod el a fejedet?