1. Demjén Ferenc - Hogyan tudnék élni nélküled? 4:38 [2005] 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Demjén Ferenc - A szabadság vándorai 3:38 [1996]
Paranova - Érzem
| Szövegírók: |
Kuti András |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 2, összesen 4838 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Valami földöntúli fájdalomtól vezérelve kell hogy éljek,
Most csak hagyom, hogy kiszakadjanak a számból ezek a képek.
Nekem sohasem lesz elég, amiket írok, vagy amit mondok,
Ha nem hallanám többé magam, csak akkor lennék boldog.
Ha érzem a vérem, ahogyan folyik, persze nem a padlón, nehogy félreértsd,
Amikor azt mondom, talán utoljára, hogy nem viselem el, a szenvedést.
Pedig nem rossz nekem ez az élet és lehet, hogy nem lesz rossz a halál,
De mikor odakerülünk, majd életbe lép, egy-két utólag elfogadott szabály.
Most állj!
Valami földöntúli fájdalomtól vezérelve kell hogy éljek,
Most csak hagyom, hogy kiszakadjanak a számból ezek a képek.
Nekem sohasem lesz elég, amiket írok, vagy amit mondok,
Ha nem hallanám többé magam, csak akkor lennék boldog.
Ha érzem a vérem, ahogyan folyik, persze nem a padlón, nehogy félreértsd,
Amikor azt mondom, talán utoljára, hogy nem viselem el, a szenvedést.
Pedig nem rossz nekem ez az élet és lehet, hogy nem lesz rossz a halál,
De mikor odakerülünk, majd életbe lép, egy-két utólag elfogadott szabály.
Most állj!
Ha érzem a vérem, ahogyan folyik, persze nem a padlón, nehogy félreértsd,
Amikor azt mondom, talán utoljára, hogy nem viselem el, a szenvedést.
Pedig nem rossz nekem ez az élet és lehet, hogy nem lesz rossz a halál,
De mikor odakerülünk, majd életbe lép, egy-két utólag elfogadott szabály.
Most állj!
Most állj!
Most állj!
Most csak hagyom, hogy kiszakadjanak a számból ezek a képek.
Nekem sohasem lesz elég, amiket írok, vagy amit mondok,
Ha nem hallanám többé magam, csak akkor lennék boldog.
Ha érzem a vérem, ahogyan folyik, persze nem a padlón, nehogy félreértsd,
Amikor azt mondom, talán utoljára, hogy nem viselem el, a szenvedést.
Pedig nem rossz nekem ez az élet és lehet, hogy nem lesz rossz a halál,
De mikor odakerülünk, majd életbe lép, egy-két utólag elfogadott szabály.
Most állj!
Valami földöntúli fájdalomtól vezérelve kell hogy éljek,
Most csak hagyom, hogy kiszakadjanak a számból ezek a képek.
Nekem sohasem lesz elég, amiket írok, vagy amit mondok,
Ha nem hallanám többé magam, csak akkor lennék boldog.
Ha érzem a vérem, ahogyan folyik, persze nem a padlón, nehogy félreértsd,
Amikor azt mondom, talán utoljára, hogy nem viselem el, a szenvedést.
Pedig nem rossz nekem ez az élet és lehet, hogy nem lesz rossz a halál,
De mikor odakerülünk, majd életbe lép, egy-két utólag elfogadott szabály.
Most állj!
Ha érzem a vérem, ahogyan folyik, persze nem a padlón, nehogy félreértsd,
Amikor azt mondom, talán utoljára, hogy nem viselem el, a szenvedést.
Pedig nem rossz nekem ez az élet és lehet, hogy nem lesz rossz a halál,
De mikor odakerülünk, majd életbe lép, egy-két utólag elfogadott szabály.
Most állj!
Most állj!
Most állj!
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!